Hogy megtudja, hogy miként alakultak az ember vérontási szokásai, José María Gómez, a Granadai Egyetem kutatója kollégáival együtt fejlődéstörténeti elemzéssel vizsgálták meg több, mint 4 millió emlős halálának információit. A szakértők 1024 faj, 137 rendszertani család, és nagyjából 600 emberi település adatait nézték át, az elmúlt 50 ezer évből egészen napjainkig. A kutatók különös hangsúlyt fektettek a háborús áldozatokra, az emberölésekre, a gyilkosságokra, a kannibalizmusra, a gyermekgyilkosságra és a hasonló esetekre, nem téve különbséget az elkövetők száma alapján.
A hatalmas adatmennyiségben rengeteg érdekességet találtak, íme néhány fontosabb információ:
- Az emberi halálozások két százalékát egyének közötti erőszak okozta.
- A legerőszakosabb korszak a középkor volt – ez nem meglepő, hiszen a rossz közbiztonság, a mongol hódítás, a keresztes háborúk, és úgy általában a folytonos harcok koráról beszélünk. A korszak védelmére szóljon, hogy egy nagyjából ezer éves időszakot ölelt fel, amelyről az ó- és őskorhoz képest sokkal több adatunk van.
- Sok ember kis területre történő összezárása nem feltétlenül növeli a feszültséget. Bár a populációsűrűség a legtöbb emlősnél kapcsolatban áll a halálos agresszióval, az új- és jelenkori népességnövekedés nem eredményezte az agresszió emelkedését – sőt, ezek a korok jóval békésebbnek bizonyultak a korábbiaknál.
- A mai nomád csoportok a történelem legerőszakosabb társadalmai. Ezek a kis, nomádokból álló, egyenlőségre törekvő, vadászó-gyűjtögető népek meglepő adatokat produkáltak. Gómez szerint a magas erőszakossági szintre több magyarázat is lehet: vagy több adatunk van róluk, mint a régmúlt idők hasonló közösségeiről; vagy a növekvő népsűrűség miatt kialakuló csoportok közti súrlódások eredményezik az agresszió emelkedését; esetleg a személyközi erőszakban és háborúkban “tapasztalt” gyarmatosítókkal történő találkozások miatt alakult ki a helyzet.
Jó hírnek mondható, hogy a fájdalomokozásra való hajlam nem volt állandó a történelem során: hol csökkent, hol pedig növekedett. Úgy tűnik az agressziót a genetikánál sokkal jobban befolyásolja a szociális viselkedés és a területiség.
Ez tehát azt is jelentheti, hogy egy napon elenyésző mennyiségűre csökkenthetjük majd az erőszakot. Gómez szerint a múlt eseményei nem számítanak, a társadalmi környezet átalakításával jelentősen módosítható az agresszió szintje.
Békésebb társadalmat építhetünk, ha akarunk
– tette hozzá a szakember.
(Via: Popular Science)
