Persze, a bulvármédia létezése óta keringenek történetek olyan emberekről, akik csodával határos módon élték túl azt, hogy rájuk zuhant egy űrből érkező szikladarab, de ezeket továbbra is érdemes nagy fenntartásokkal kezelni. Van viszont egy olyan eset, amit tényleg elfogad a tudomány: 1954. november 30-án történt a hihetetlen, de igaz találkozás.
Ann Hodges a jeles napon az Alabama állambeli Oak Grove városkában épp jól megérdemelt, nap közbeni szunyókálásához készülődött, amikor egyszer csak egy grapefruit-méretű meteor csapódott be a házába. A tetőn betörő kődarab a hölgy legnagyobb szerencséjére először egy nagyméretű, fából készült rádiónak ütközött, és erről már jóval kisebb energiával pattant le, hogy aztán nekiütközzön az áldozat csípőjének. Az orvosi vizsgálatok alapján a hölgynek hihetetlen szerencséje volt, hogy már csak a “gellert kapott” égi lövedékkel találkozott, ennek köszönheti, hogy túlélte – még így is egy hatalmas, égett véraláfutás maradt a bal oldalán.
Egy ilyen sztori önmagában még vitatható lenne, de a környékbeliek is megerősítették, hogy egy vörös csík zuhant az ég felől a házra, bár az akkori, hidegháborús paranoia közepette először többen azt hitték, ellenséges rakéta, vagy szovjet repülő zuhant le. A NASA későbbi jelentése is megerősíti, hogy a vizsgálatok alapján a történet teljesen valós, és megtalálták a balesetet okozó követ is, amely a jelek szerint egy légkörbe érve túlhevült, majd szétrobbant nagyobb meteor darabja.
Ha valaki úgy véli, Ann Hodges így legalább egy űrbeli kődarab boldog tulajdonosa lehet, téved: egy csúnya jogi hercehurca után ugyan először megtarthatta, ám annyi kíváncsiskodó özönlötte el a portáját, hogy végül a légierőnek ajándékozta, ők pedig 1956-ban az Alabamai Természettudományi Múzeumba vitték, ahol azóta is látható. De legalább annak örülhet a hölgy, hogy névadója lett az űrsziklának, amely azóta is Hodges Meteor néven látható.
A szétrobbant meteor elméletét igazolta, hogy nem sokkal később egy helyi gfarmer, Julius Kempis McKinney tűzifa-gyűjtés közben, a városkától néhány mérföldnyire rábukkant egy másik szilánkra, amely később valóban a Hodges meteor részének bizonyult. McKinney mindenesetre tényleg profitált az esetből, ugyanis eladta a követ egy ügyvédnek, aki azt a Smithsonian Intézet nevében vásárolta meg.
