Ezt a kínai tudósokhoz köthető fejlesztést elsősorban azért nehéz feldolgozni, mert az emberi elme által problémásan értelmezhető méretű tárgyakkal dolgozik. A kutatás célja egy olyan mesterséges „jármű”, vagy szállítóeszköz megalkotása, ami a vérbe fecskendezve eljuttatja a hatóanyagot oda, ahol annak hatnia kell.
E törekvés eredménye az úgynevezett nano hal, ami a valódi halak mozgását imitálva, de miniatürizált méretben végzi a dolgát. És most valóban egészen kis méretekről van szó: egy ilyen halacska 100-szor kisebb egyetlen szem homoknál, egy-egy alkotóeleme pedig 800 nanométer hosszú (egy nanométer a méter egymilliárdod része).
Mindez a Kaliforniai Egyetemen (San Diego) Jinxing Li professzor vezetésével történik, aki szerint a nano halak alkalmazása a jövőben a gyógyszerek beadása mellett a szike nélkül végzett műtéti beavatkozások hatékony eszköze is lehet. Sőt, a szerkezet méretei miatt akár sejt szintű műveletek formájában is profitálhat belőle az orvostudomány.
Bármennyire is apró szerkezetről van szó, teljesen hétköznapi anyagokból épül fel egy ilyen hal. A fej és farok aranyból, a köztes elemek nikkelből készülnek, a köztük való kapcsolódást ezüst zsanér teszi lehetővé. A fém alkalmazása nem véletlen, hiszen a halat mágneses mező generálásával veszik rá a mozgásra: minél nagyobb frekvenciájú a mágnes ereje, annál gyorsabb, de az irány is az erőtér megfelelő módosításával változtatható.
Nem ez az egyetlen, hasonló célú kutatás a világon. Li csapata abban újított, hogy az általában használt spirál forma (a baktériumok dugóhúzóra hasonlító farkát másolva) helyett a halak lüktető, magát előre hajtó mozgást imitálják, ami eddig sokkal hatékonyabbnak bizonyult.
A nano halakkal kapcsolatos egyik
Éppen ezért már olyan anyagokkal folytatódnak a kísérletek, amelyek egy bizonyos idő után lebomlanak.
