A kutyák az átélt fenyegetettség mértékétől függően manipulálják a testméretükről szóló hanginformációt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai szerint, akik a rangos Animal Cognition szaklapban megjelent tanulmányukban elsőként bizonyították kísérletekkel azt is, hogy a kutyák jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől.
A morgás sok esetben megelőzi a komolyabb agressziót, és jó esetben a szembenálló fél már a morgás hallatán lemond a konfrontációról – olvasható az egyetem MTI-hez eljutatott közleményében. A kutya morgása olyan akusztikai komponenseket tartalmaz, amik rendkívül pontosan utalnak a kutya testméretére ellenségeskedés, például egy csont őrzése közben.
A testméret fontos tényező az agressziós interakciók kimenetele szempontjából, ezért előfordulhat, hogy a küzdő felek megpróbálják a saját testméretükről kommunikált információt manipulálni. Mivel a hang fizikai paraméterei szoros összefüggésben állnak a hangképző szervek anatómiai jellemzőivel, a hangban kódolt testméret manipulációja nem könnyű, és nincs is rá sok ismert példa az állatvilágból. Az egyik faj, aminél a vetélkedő felek akusztikai úton “nagyítják” magukat, a nálunk is gyakori gímszarvas.
Az ELTE négyfős kutatócsapata friss publikációjában a világon elsőként ad kísérleti bizonyítékot arról, hogy a kutyák az átélt fenyegetettség mértékének függvényében képesek manipulálni a testméretükről szóló hanginformációt egy agresszióval terhelt, agonisztikus találkozáskor.
Fenyegető megközelítés
A kísérletekben a kutatók 96, változatos fajtájú, valamint keverék kutya esetében a “fenyegető megközelítés” módszert alkalmazták, aminek lényege, hogy a kísérletvezető lassan, a kutyára szegezett tekintettel közelít az állathoz, ami a gazdája mellett tartózkodik pórázra kötve. A kísérletvezető a kutyát nagyjából két méternyire közelítette meg, miközben a felhangzó morgásokat, valamint a kutya egyéb viselkedéselemeit is rögzítették.
Minden kutya két fenyegető személlyel találkozott pár napos különbséggel. A személyek vagy két férfi – kis és nagytermetű -, vagy két nő – szintén kis és nagytermetű-, vagy pedig egy férfi és egy nő voltak. A háromféle elrendezéssel azt tesztelték, hogy egy fenyegetően közelítő ember esetében annak neme, valamint testmérete miként befolyásolja a kutyából kiváltott elhárító és figyelmeztető jelzéseket.
A nőktől kevésbé tartottak
A rögzített morgások elemzését követően kiderült, a kutya védekező reakciója nem a fenyegető személyek testméretétől, hanem inkább a közeledő nemétől függött. A morgó állat testméretétől árulkodó hangtani paraméterek – a hang frekvenciája és formánseloszlása, vagyis öblössége, teltsége -, férfi közeledése esetén “nagyobb” kutyára utaltak, mint egy fenyegető nő láttán, azaz egy férfi közeledésekor a kutyák inkább éltek a manipuláció lehetőségével.
Az egyetem közleménye szerint az eredmények több szempontból is rendkívül jelentősek: az ELTE etológusai elsőként mutatták ki, hogy agonisztikus helyzetben a kutya annak megfelelő méretet kommunikál magáról, amekkora fenyegetettséget észlel. Emellett a vizsgálatok elsőként szolgálnak kísérletes bizonyítékkal arra a közkeletű elképzelésre is, miszerint a kutyák többnyire jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől, azonban ezt a kutya előzetes tapasztalatai nagyban befolyásolhatják. (MTI)
