A Föld már most is élelmezési problémákkal küzd, bár manapság még leginkább az elosztással vannak gondok (gondoljunk csak a túlsúlyos Amerikára és az éhező Afrikára). A nem is olyan távoli jövőben azonban sok jel szerint globális krízist jelenthet majd a túlnépesedés, a megfogyatkozó termelőterületek és a klímaváltozás miatt egyre problémásabban elérhető ennivaló. Épp ezért kutatók már most is folyamatosan dolgoznak azon, hogy alternatív élelemforrásokat találjanak, akár a legmeglepőbb helyeken is.
Akad például, aki galambokkal vagy pókokkal kísérletezik egyfajta tejpótlék előállítására, de arra talán a legkevesebben gondolnának, hogy a csótányokat is meg lehet fejni. Oké, talán nem is nagyon akarunk erre gondolni, pedig ettől a tény még tény marad. A Diploptera punctata nevű csótányfaj (az egyetlen, amely eleven utódokat hoz világra) olyan váladékot termel a következő generáció táplálására, amely a tehéntej tápértékének több mint négyszeresét tartalmazza.
A folyadékban található proteinkristályok fehérjéket, zsírokat, cukrokat és fontos aminosavakat tartalmaznak, amely tökéletesen alkalmas lehetne élelmezési célokra. Ráadásul a magas tápérték miatt akár kisebb adagokban is fogyasztható lenne, ami a szállítás és tárolás problémáján is segít. De most álljunk meg egy pillanatra, és
Elég nehéz is lenne elképzelni milliárdnyi apró (és undorító) rovart fejőgépekre kötve “csótánytejet termelni” a “csótánytejüzemekben”. A tudósok épp ezért azon dolgoznak, hogy laboratóriumi körülmények között, génmanipulált termeléssel hozzák létre a csótánytejjel megegyező összeállítású élelmiszert.
Mindenesetre a legközelebbi alkalommal, amikor meglátunk egy csótányt, köszönjük meg neki, hogy a jóvoltukból majd életben maradhat az emberi faj. Aztán persze elő a cipőtalppal vagy a csótányirtóval.