Nem először fordul elő, hogy az állatvilágot hívjuk segítségül az emberi test működésének megértéséhez. Nemrégiben az amerikai kormány áldozott jelentős összegeket arra, hogy a sáskák szaglását tanulmányozzák, most pedig az egereken van a sor. A kutatásokat ezúttal a New York-i Hunter College tudósai végzik, az irány pedig ezúttal nem bionikus, hanem inkább genetikus.
A kutatás azokból a vizsgálatokból indul ki, amelyek szerint a kutyák szaglása képes bizonyos betegségekre utaló anyagokat azonosítani. E megállapítás kibontásához, illetve további adatokért a kutatók az ember szaglásért felelős génjeit vegyítik az egerek DNS-ével, hogy végeredményként olyan állatokat kapjanak, amelyek bizonyos illatokat, vagy vegyi anyagokat a szokásosnál sokkal jobban érzékelnek.
Az emberek esetében kb. 350 gén felel a szagló receptorok vezérléséért, méghozzá úgy, hogy mindegyik egy bizonyos illat, vagy szag azonosításáért felel. Az egerek ehhez képest 1200 ilyen génnel bírnak, vagyis sokkal kifinomultabb szaglással rendelkeznek.
A kísérletek során sikerült olyan egeret „létrehozni”, amely százszor érzékenyebben érezte az egyik borsmentára emlékeztető kémiai anyagot (OR1A1). Az egyetem munkatársai azon dolgoznak, hogy több illatspecialista egeret hozzanak létre, amivel nagyobb esélyük van megérteni a receptorok működését.
Az egyik cél az, hogy ezzel a módszerrel létrejöjjenek olyan szuperegerek, amelyek ki tudják szagolni például a vércukor szint állapotára, a különböző rákos megbetegedésekre utaló, vagy akár a robbanóanyagokban előforduló kémiai vegyületeket. Mindez a távolabbi jövőben odáig vezethet, hogy az embereket speciális szagló rendszerekkel látják el, amelyekkel bizonyos illatokat, szagokat bármilyen körülmények között képesek lesznek érzékelni.
