Évről évre milliónyi fogszuvasodást kezelnek fogorvosok szerte a világban. Alapvetően egyszerű a folyamat, ha valahol “elvásik” a páciens foga, betömik, ami megvédi a belső szöveteket a további károsodástól. Viszont az esetek nagyjából 10 százalékában ez a módszer nem elég, ilyenkor jön az egyik legfájdalmasabb beavatkozás, a gyökérkezelés, ami gyakran még a foghúzásnál is rosszabb, mivel hosszadalmasabb.
Ez a módszer gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fog belsejében lévő idegszálat “ölik el”, hogy aztán körülötte minden fertőzött szövetet kitisztítva töltsék fel az üreget. Ez viszont nem csak a fájdalom, hanem a fog “élete” szempontjából is egy elég durva beavatkozás, tehát jó lenne helyette egy még inkább gyógyító módszer.
A Nottingham-i Egyedem és a Harvard Egyetem közös kutatása arra irányul, hogy a gyökérkezelés bevált, de nem túl hatékony módszere helyett nem lehetne-e inkább újranöveszteni a sérült szöveteket a fogban. Ehhez egy olyan bio-anyagot fejlesztettek ki, amely a károsodott szövetek köré egy védő dentinréteg növesztését indítja el. Ez egyrészt megvédi az adott területet a fertőzéstől, valamint a fogba sokkal jobban beépülő, tartósabb töméseket eredményez.
A kutatást vezető Dr. Adam Celiz szerint a mostani technológiák legnagyobb hátránya, hogy
ezért a fog belsejében lévő érzékeny szövetekkel nem férnek össze. Épp ezért a gyökérkezelés során egy bizonyos fertőzési szint fölött nincs más választás, mint teljesen eltávolítani az érintett területeket. A szintetikus bio-anyagokkal viszont ugyanúgy lehet fogtöméseket létrehozni, amelyek viszont közvetlenül is érintkezhetnek például az ideggel és a fog fertőzött részeivel, és stimulálják a természetes sejtképződést, ezáltal regenerálva a szöveteket.
A fog külső része, az enamel nevű fehér, kemény pajzs alatt található a dentin, amely egy második védelmi vonalat jelent, ez alatt található az a puhább rész, amelyben a vérerek és idegek futnak. A fogszuvasodás közben a baktériumok lebontják az enamel réteget, szabad hozzáférést engedve a dentinhez és a fog belsejéhez. Ebben a legvégső esetben jön jól az újfajta anyag, amely a sejtek regenerációs folyamatát beindítva új dentinréteget is képezhet.
Úgy tűnik, a fejlesztés tényleg életképes, hiszen idén elnyerte a Nemzetközi Kémiai Társaság fejlődő technológiákra kiírt versenyének fődíját is. Azt viszont még nem tudni, mikor kezdhetik el szélesebb körben is használni a kifejlesztett anyagot a fogorvosok – szóval azért egy ideig még senki ne kezdje tömni magába a csokit és a cukorkát mondván, majd a bio-anyag úgyis megold mindent.
