Tudomány

Dolly most lenne 20 éves

Elsőként 1986-ban sikerült emlőst klónozni, Steen Willadsen dán kutató Cambridge-ben juhembriók sejtmagjának átültetésével hozott létre új egyedet. Az Edinburghi Egyetem állatkutatásokra specializálódott Roslin Intézetében az ő módszerének alkalmazásával jött világra 1995-ben Megan és Morag, két embrionális sejttenyészetből sejtmagátültetéssel létrehozott juh – írja az MTI.

Az áttörést a Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével folytatott kutatások hozták meg: július 5-én megszületett az első felnőtt egyed testi sejtjéből sejtmagátültetéssel létrehozott, genetikailag azonos emlősutód, Dolly.

Az emlőmirigy-sejtből klónozott jószágot létrehozói Dolly Partonról, a szavaik szerint “mély benyomást keltő” keblekkel rendelkező amerikai country-énekesnőről nevezték el.

Dolly életre hívásában három birka vett részt. A klónozni kívánt, finn dorset fajtájú nőstény házi juh emlőmirigyéből kivett sejt magját egy másik nőstény sejtmagjától megfosztott, nem megtermékenyített, de érett petesejtjébe juttatták, miután a két sejt sejtciklusát szinkronizálták. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye.

Az embriót egy harmadik anyajuh méhébe ültették be, amely kihordta. Dolly biztonsági okokból egész életét a Roslin Intézetben töltötte. 1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra.

Egészségi állapota sohasem volt kifogástalan, négyéves korában ízületi gyulladást, majd súlyos tüdőbetegséget kapott – szenvedéseit látva 2003. február 14-én, hat és fél éves korában elaltatták.

A juhok átlagos életkorának felét élte meg, és egy általános juhbetegségben, retrovírus okozta tüdőrákban szenvedett, ami a zárt térben tartott állatokra különösen veszélyes, a betegség kialakulását nem hozták összefüggésbe a klónozással.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik