Miután a népi időjóslás megfigyeléseken, tapasztalatokon alapul, az időjárás számtalan, folyton változó tényezője pedig napokon belül képes új helyzeteket teremteni, őseink előrejelzéseit nem vehetjük készpénznek. Valahogy olyan ez, mint a nemlétező frontérzékenység. Ha épp tudjuk, hogy front idején voltunk rosszul, ráfogjuk, máskor észre sem vesszük – a lényeg itt.

Ha a népi jóslat bejön, áldjuk a régiek bölcsességét, ha nem, sokszor észre sem vesszük. Mégis, a fagyosszentek viszonylag gyakran teljesítik az elvárásokat, idén is így volt.

Ennek “tudományos” alapja, hogy az év ezen időszakában még gyakran alakul ki olyan időjárási helyzet, amikor észak felől hideg légtömegek törnek a Kárpát-medencébe. Szélcsendes, derült éjszakákon pedig ilyenkor, május közepén védett völgyekben a hőmérséklet fagypont alá csökkenhet – mondta a 24.hu-nak korábban Cséki Gergő meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.

Nem jött be

Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nem kell bemutatni, de kevésbé köztudott, hogy a negyedik fagyosszent Orbán, napja május 25-én van. És ez azt jelenti, a népi megfigyelés szerint ma is megvolt a hajnali fagyok veszélye. Orbánnak viszont nem jött be, a reggeli minimumhőmérséklet 9-15 fok volt az országban – tudtuk meg a meteorológustól. Időjárásunkat most ilyen szempontból sokkal kedvezőbb körülmények alakítják.

Pedig nem szabad félvállról venni az utolsó fagyosszentet, főleg, ha jó borban reménykedünk.

Szent Orbán pápa egyébként a III. században élt, a hagyomány szerint ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért ábrázolják kezében kehellyel vagy szőlőfürttel, és az időjárásra gyakorolt hatása mellett a szőlő, a szőlősgazdák és a kocsmárosok védőszentjeként is tisztelhetjük.

Amikor a kalendáriumot csinálták…

Erről első hazai adatot Szkhárosi Horvát Andrásnál találjuk: “Trinck Urbán, sokszor részegségben mondják,/ Bornak bőségét mert ő tüle várják”.

Magyar ember pedig borral nem viccel. Szegeden mondogatták hajdanán, “azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba”.

Szőregen úgy tartották, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza, kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.

Köpködték és a feneküket mutogatták

Zalában tettek is ellene. Amelyik házban öregasszony volt, az mindenütt seprűt fogott e napon, hogy Orbánt elűzze: először a tűzhelyről verte le, aztán a konyhából kergette ki, és az utcaajtóig űzte, miközben a seprűvel folyamatosan ütötte a földet. Majd büszkén mondta a házbelieknek: na gyerekek, Orbánt kiseprőztem, nem lesz többé hideg. Hasonló szándékkal söpörte le a tűzhelyet a kaposvári gazdasszony is.

Máshol megpróbálták patrónusi kötelessége teljesítésére kényszeríteni. Nyitraújlakon körmenetben keresték fel a szőlőkben álló Orbán-szobrot – ha az idő jó volt, megkoszorúzták és felvirágozzák, ha pedig nem, kövekkel is megdobálják. Móron borral öntözték a szobrot, de esett az eső, inkább leköpködték.

A jászberényiek bottal verték el Orbánt, ha fagyot hozott, Csátalján pedig ez esetben drink Urban, drink Urban kiáltozással a feneküket verték a szobor felé. Máshol tiszta időben körülhordozták Orbán szobrát, ha viszont esett, a sárban hempergették meg.

Pedig „ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó”. Bár az is igaz, ha május 25-én esik az eső, akkor az ősz is csapadékos lesz, ha viszont süt a nap, az ősz is hosszú és meleg lesz. Sőt, ha május 25-én szép az idő, a termés is bőséges lesz.