II. János Pál pápa volt a 247. az egyházfők sorában, ő volt az első szláv pápa, csaknem 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb volt a történelemben. 1978. október 16-án választották pápává, október 22-én a Szent Péter téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, homíliájában hangzott el a híres felszólítás: „Ne féljetek!”
És a 2014-ben, rekordidő alatt szentté avatott pápa nem is félt.
A körülötte lévők azonnal elfogták és lefegyverezték a merénylőt, az akkor 23 éves, török nemzetiségű Mehmet Ali Agcát. Nagyon finoman fogalmazunk, ha azt mondjuk, a kurd nemzetiségű Agca “balhés fiatal” volt. Törökország belső területén, Malatya tartományban született egy nagyon szegény családba.
Négy lövés
Nagyon korán utcai bandák tagja lett, piti bűnöket követett el, később részt vett bankrablásokban, és csempészként is tevékenykedett Bulgária és Törökország között. Belépett a számos robbantásért, merényletért felelős szélsőjobboldali szervezetbe, és állítólag részt vett a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet kéthónapos kiképzésén is. Részt vett egy baloldali török újságíró meggyilkolásában, amiért életfogytiglanra ítélték, de fél év után megszökött a börtönből.
Máig nem tudni, hogy a pápa elleni merényletre ki bujtotta fel, és hogy voltak-e segítői. Állítólag egy török maffiózó és a bolgár katonai attasé segítségével tervezte meg merényletet, és eredetileg lett volna egy segítője is. Ő egy kisebb robbantással zűrzavart okozott volna a Szent Péter téren, ezzel Agca is időt nyert volna a menekülésre.
A KGB műve volt?
Agca később több, egymásnak ellentmondó történetet adott elő megbízóiról, beszélt a bolgár titkosszolgálatról, a KGB-ről és az iráni kormányról, de isteni parancsról is. Tény, hogy az antikommunista pápa nyíltan támogatta a lengyel ellenzéki mozgalmat, származása és az őt övező általános tisztelet révén komoly ellenfél volt a kommunista hatalom számára. Sokan itt idézik Gorbacsov korábbi szavait, miszerint:
Minden lehetséges eszközt fel kell használni annak a [lengyelországi] politikai átrendezõdésnek a megakadályozására, amit a lengyel pápa indított el, és ha szükséges, a félretájékoztatásnál és a hitelrontásnál nagyobb hatású eszközöket is fel kell használni.
A terroristát 30 év börtönre ítélték, II. János Pál pápa pedig háromszor is megbocsátott neki. A merénylet után a pápa kezdetben eszméleténél volt, és már akkor kimondta, hogy megbocsát a még ismeretlen tettesnek. Ezt nyilvánosan is megismételte felgyógyulása után a Szent Péter téren mondott Úrangyala-imádságában, majd 1983-ban, amikor meglátogatta Agcát a börtönben.
Szerzetes bajonettel
Az egyházfő továbbra sem riadt vissza a nyilvános szereplésektől, és csaknem napra pontosan egy évvel később, 1982. május 12-én ismét az életére törtek. II. János Pál a fátimai jelenések helyét kereste fel akkor, hogy hálát adjon, amiért túlélte Agca támadását. Sokak szerint ugyanis a Szűzanya által közölt tikok közül a harmadik épp ezt a merényletet jósolta meg.
Egy spanyol pap, Juan María Fernández y Krohn támadt á egy bajonettel, és bár a testőrök leteperték, mégis megvágta a szentatyát. A programok ugyanúgy folytatódtak, mint ha nem történt volna semmi, a sérülést csak II. János Pál halála után hozták nyilvánosságra.
A zavart szerzetes azzal indokolta tettét, hogy a pápa szovjet ügynök, és intézkedései a kommunista hatóságok sugallatára születtek meg. Hat évet kapott Portugáliában, amiből csak hármat kellett letöltenie, szabadulása után Belgiumban telepedett le. Kilépett a rendből és védőügyvédként dolgozott.
