A budapesti fákon egyre több gombás fertőzés figyelhető meg, ami nagyrészt az emberi nemtörődömség, szakszerűtlen telepítés, kezelés eredménye. Aggodalomra ad okot a hasadtlemezű gomba mind gyakoribb megjelenése, ami már az emberre is komoly, akár halálos veszélyt jelenthet.
Fenti két mondatban egy sajtóközleményt foglaltunk össze, ami nemrég érkezett szerkesztőségünkbe. A részletek után érdeklődve felhívtuk Dr. Vajna László professzort, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tudományos tanácsadóját.
A gomba csak bevégzi a pusztítást
Önmagában szomorú, ha egy – fajtól függően – száz vagy akár ezer év élettartamú élőlény néhány év alatt elpusztul, és még szomorúbb, ha ez tömegével történik – a probléma fő forrása ilyenkor is gyakran az ember. Mert miről is van szó? Városi facsoportok, gyümölcsösök szakszerűtlen telepítési és kezelési gyakorlata, a nem az adott fajnak megfelelő bánásmód legyengíti a fákat.
Maga a hasadtlemezű gomba úgynevezett secunder (másodlagos) kórokozó, vagyis nem elsődleges oka a fa pusztulásának, de sietteti, vagy ha úgy tetszik, bevégzi azt – magyarázza a professzor. Az egész világon régóta ismert fajról van szó, a mérsékelt és a szubtrópusi övben elterjedt. A baj most az, hogy látványosan elszaporodott nemcsak a szakszerűtlenül kezelt vagy elhanyagolt gyümölcsösökben, hanem városokban, így Budapesten is.
A fák sérülésein keresztül tud megtelepedni, ahol a kéregszövet megsérült, nem védi a növényt, és onnan terjed tovább. Úgy néz ki, mint egy mini taplógomba, fél-egy centis kis szürkés gombatesteket képzeljünk el, amelyek több tucattól akár százas nagyságrendig jelenhetnek meg a fán. Alsó részét lemezek tagolják, ezekben termelődnek a gomba spórái, amelyek a szél szárnyán utazva nagy területen képesek szétszóródni.
Emberre is halálos lehet
Ha pedig az ember a spórákat belélegzi, elsősorban a tüdőt betegíti meg, súlyos mikózist, vagyis gomba okozta kórfolyamatot, betegséget indít el. Megtelepedhet az orr- és az arcüregben is, aminek ugyancsak komoly következményei lehetnek. Sőt, a nemzetközi szakirodalom olyan esetekről is tud, amikor a gomba az agyszövetben indukált súlyos elváltozást.
Az egyén nem tehet ellene semmit
Magánemberként gyakorlatilag semmit nem tehetünk a fertőzés elkerülése érdekében, a mikroszkopikus spórák előtt még az ablakot is hiába csukjuk be. A professzor több budapesti helyszínt sorol, ahol nagy számban találhatók beteg fák: a gomba sokszor a motoros fűkaszák okozta sebekben telepedett meg.
De fellelhető egy kezeletlen ágtörés helyén, pusztuló fák törzsén, bárhol, ahol a kéreg megsérült. Vajna László azt mondja, csakis a gondoskodás, a fák szakszerű kezelése segíthet. A fákat védeni kell a fűkaszákkal okozott sérülésektől, a sérült egyedeket gondozni, “gyógyítani”, kezelni kellene.
Hogy a város mely területeit érinti legjobban a gombafertőzés, arra nem lehet választ adni. Egyedi, helyi jelenségekről van szó, mindig ott mutatkozik a baj, ahol az illetékesek gondatlanok, hiányzik a fák szakszerű kezelése, ápolása. Főleg önkormányzati kezelésű területek ezek, ahol nincs meg a kellő odafigyelés vagy szakértelem. Pozitív példaként a professzor a Főkert gondozása alatt álló kiemelt közterületi parkokat, fasorokat említi, ahol profi módon nevelik és ápolják a növényzetet.
