A hollóknak legalább akkora önuralmuk van, mint a csimpánzoknak – annak ellenére is, hogy jóval kisebb az agyuk – derült ki egy új kutatásból.
A svéd Lund Egyetem kutatói a Royal Society Open Science-ben megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy mekkora önfegyelmük van a hollóknak, a varjaknak, a csókáknak és az új-kaledóniai varjaknak. Ezek a madarak a szarkákkal és a vetési varjakkal együtt a varjúfélék családjába tartoznak, amelynek tagjai kiemelkedő intelligenciájukról ismertek.
A kutatók ún. „hengerpróbának” vetették alá a madarakat. Madáreledelt tettek egy két végén lyukas, átlátszatlan hengerbe, és megmutatták nekik, hogyan juthatnak hozzá a csemegéhez. Ezután egy átlátszó hengerrel is megcsinálták ugyanezt, és megfigyelték, hogyan próbálják megszerezni a benne lévő eleséget. Arra voltak kíváncsiak, melyek azok a madarak, amelyek a henger falát kopogtatják a csőrükkel és melyek azok, amelyek a emlékeznek rá, hogy a két végében lévő nyíláson keresztül könnyen hozzáférhetnek az eleséghez.
Ezután emberszabású majmokkal végzett kísérletek eredményeivel vetették össze a megfigyeléseiket.
Kísérleti eredményeink azt mutatják, hogy [a majmok és a varjúfélék] alapvető kognitív mechanizmusai nagyon hasonlóan működnek. Mindez arra utal, hogy az abszolút agyméretnek nem sok köze van egy élőlény intelligenciájához
– írták a kutatók.
Egy holló agya 26-szor kisebb, mint egy csimpánzé mégis mindkét faj egyedei ugyanolyan jól teljesítettek a teszten. A csókák és a bonobók esetében még figyelemreméltóbb az eredmény, hiszen az előbbieknek 70-94-szer kisebb az agya, mint az ugyanolyan intelligens majmoknak.
Arra már a korábbi kutatások is rámutattak, hogy a hollók korántsem „tyúkeszűek”. A Houstoni Egyetem tudósainak tanulmánya szerint képesek az elvont gondolkodásra, sőt, még azt is el tudják képzelni, hogy valaki követi vagy megfigyeli őket.
