Az El Nino, azaz ” a gyermek” közismerten egy időjárási jelenség, nevével ellentétben nem kedves, nem aranyos, sőt az egyik legfélelmetesebb a természet alkotásai közül. Hol és miért fogan, mik a hatásai, és kell-e tőle félnünk itt, a Kárpát-medencében, arról Mika János éghajlatkutatót, egyetemi tanárt kérdeztük.
A földi időjárás alakulására főleg a légkör és az óceán áramlásai vannak hatással. Ezek számtalan ponton kapcsolódnak és hatnak egymásra, sőt egyenként is milliónyi tényező határozza meg a viselkedésüket. Amint azt sem tudjuk eldönteni, hogy a tyúk volt-e előbb, vagy inkább a tojás, az El-Nino és a hozzá kapcsolódó légköri átrendeződés sorrendje sem egyértelmű.
Ha meleg a víz
Ha a légkör modelljébe betápláljuk a Csendes-óceán egyenlítői vízhőmérsékletében ilyenkor tapasztalt, több fokkal magasabb hőmérsékletet, akkor a modellben létrejön a derült, száraz idő a trópusi térség kontinensei fölött, s a felhős csapadékos idő az alacsony földrajzi szélességre eső óceáni vizeken.
Az El Nino tehát akkor születik, amikor az Egyenlítő környékén, Peru partjainál elmarad az óceán mélyéből érkező hideg víz feláramlása. A vízfelszín emiatt egyre melegebb lesz, a nedvességgel telített levegő felfelé áramlik. Az óceán felett ilyenkor alacsony légnyomás uralkodik, ciklonok jönnek létre.
A fél világ megérzi
Özönvízszerű esők és viharok tombolnak, a hőmérséklet is némileg emelkedik – nemcsak a víz felett, hanem Az észak- és a dél-amerikai kontinens nyugati sávjában, az USA déli területein, Japánban, azaz a szárazföld “peremén” is.
Máshol a légnyomás megnő, hiszen az egész Föld átlagában egyenletesnek kell lennie: ha valahol csökken, máshol megnő – magyarázza a szakember. A magas légnyomás leszállásra kényszeríti a légrétegeket jobbára a szárazföldek felett, és nagyon komoly szárazságokat okoz. Ausztrália térsége aszályossá válik, Indonéziában gyakoriak például a szárazság okozta, óriási erdőtüzek.
Kevesebb csapadékot hoz a délkelet-ázsiai monszun, és szárazabb lesz Afrika délkeleti része, de az Amazonas térsége is. A jelenség 2-7 évente szabálytalanul ismétlődik, előre jelezni bonyolult fizikai modellekkel lehet, de csak néhány hónappal korábban.
Brutális tud lenni
A feljegyzések szerint dél-amerikai halászok tapasztalták először , ők nevezték el El Ninónak is. A tápanyagban dús víz feláramlása ugyanis a felszín közelébe csalja a halakat, amelyek nagy tömegben érkeznek a lakomához. Ha pedig nincs feláramlás, hiányoznak a halrajok is, és az emberek tudják, a “gyermek” születőben van.
Nem lehet azt sem pontosan előre jelezni, hogy adott évben különböző területeken milyen hatásai lesznek. Az évszázad El Ninója 1997-ben jelentkezett, akkor a tengerfelszín a “gócpontban” hat fokkal volt melegebb az átlagosnál. Becslések szerint 23 ezer ember halt meg világszerte a jelenség valamely következményeként, jellemzően árvizekben és földcsuszamlásokban. Az okozott kárt 54 milliárd dollárra tették…
Hogy mikor ér véget, azt nem tudjuk. Hónapok, vagy akár évek kellenek hozzá, mire az El Nino “kifárad”, a légköri áramlások megváltoznak, és a világ időjárása visszazökken a “normál kerékvágásba”.
Magyarország biztonságban van
Egyre többször merül föl, hogy az El Nino Magyarország időjárására is hatással van. Neki tulajdonítjuk például a kifejezetten enyhe decembert, vagy a most februári hatalmas esőket.
Mika János szerint viszont mérsékelt égövi területekkel, így hazánkkal sem bizonyítható semmiféle közvetlen kapcsolat, azaz az El Ninón otthon ülve legfeljebb a TV előtt hüledezhetünk. Közvetetten azonban e jelenség eredményeként általában a magyar tavasz nem szokott sem túl száraz, sem túl csapadékos lenni. Hangsúlyozzuk: általában.
Igazán rossz hír viszont, hogy a klímaváltozás hatásaként az El Nino a jövőben egyre gyakrabban jelentkezik majd, és negatív hatásai is egyre szélsőségesebbek lehetnek.
