Álmos, s fia Árpád, majd Géza, s fia István minden kétséget kizáróan korai történelműnk legjelentősebb hatású vezetői voltak. Száz éven belül a fiú kétszer végezte be apja művét, vagy megfordítva: apja nélkül a fiú nem vált volna azzá, akinek ma ismerjük.
Géza nagyfejedelem 997. február 1-jén hunyt el, a fájó forráshiány miatt személyével kapcsolatban rengeteg a tisztázatlan kérdés. Többé-kevésbé azért megismerhetjük. Tudjuk például, hogy Árpád dédunokája volt a Zolta ágból. Birtokaik az ország nyugati területein feküdtek, a mozgó szövetségek korában erre az ágra a nyugati orientáció volt jellemző.
Ragyogó politikus
Géza apja, Taksony is nagyfejedelem volt, máig nem tiszta, hogy az oldalági örökösödés szokásával szakítva hogyan követhette őt a trónon 972-ben. Taksony vagy Géza rendezte-e így, mi lett a “konkurenciának számító” férfi rokonokkal, és folytathatnánk még.
A kezdetektől következetes dinasztikus politikát folytatott, amelynek egyik első lépése az volt, hogy feleségül vette a nagyhatalmú keleti úr, az erdélyi gyula lányát, Saroltot. Fia számára pedig a későbbi német-római császári dinasztia egyik legértékesebb hölgyének, Gizellának a kezét sikerült megszereznie. Politikai döntés volt, mint ahogy megkeresztelkedése is – már ha hihetünk a forrásoknak:
A mindenható Istennek és a különféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor püspöke emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte, hogy elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye.
Szent István nagyobbik legendájában:
…szigorú és kegyetlen, szinte hatalmaskodva bánt az övéivel, s irgalmasan s bőkezűen az idegenekkel, kiváltképpen a keresztényekkel; ámbár még belesüppedt a pogány életmódba, mégis, a lelki kegyelem fényének közeledtére figyelmesen kezdett tárgyalni a körös-körül fekvő valamennyi szomszédos tartománnyal a békéről…
Miért nem ő lett király?
Érdekes kérdés az is, ez a kiváló politikus, diplomata, az erőskezű uralkodó miért nem kért koronát Rómától? István legendája megadja ugyan a választ, de oly módon, amit jelenlegi tudásunk szerint nem lehet pontosan értelmezni. Egy éjjel Gézának látomása volt, az Úr küldötte így szólt hozzá:
Béke veled, Krisztus választottja, megparancsolom, hogy szűnjenek meg gondjaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza.
Mit jelent, hogy emberi vér szennyezi a nagyfejedelem kezét? A Krisztus utáni első évezredben járunk, nem valószínű, hogy bárki is szolgák, rabok, hadifoglyok, netán ellenséges harcosok megölését róná fel egy nagyúrnak. Elképzelhető, hogy a jólértesült kortársak tudtak valamit, amit mi már nem.
Például – de csak a feltételezés szintjén – Géza esetleg eltette az útból azon rokonait, akik saját vagy István cseppet sem jogszerű utódlásának útjába állhattak volna. Számtalan ilyen példát találunk a történelemben, és tudjuk azt is, hogy bár minden kor elítélte, a győztesen senki nem kérte számon… Akár így volt, akár nem, annyi tény, hogy az Árpád hét fiától származó férfiak történetünk idejére eltűntek a forrásokból.
