Drakula dinasztiáját tartják a Havasalföldi fejedelemség alapítójának a XIV. század elején. A későbbi II. Vlad ifjonti éveiben német és magyar földön tanult, Zsigmond magyar király udvarában szolgálva pedig felvételt nyert a Sárkányos Lovagrendbe, ez alapján érezte felhatalmazva magát, hogy felvegye a Dracul melléknevet. A draco latinul sárkányt jelent.
Középső fiaként született a Drakula alakját ihlető Vlad 1431. december 14-én. A család Erdélyben élt, míg apja 1436-ban meg nem szerezte Havasalföld trónját. A kis Vladon már gyermekként látszott, hogy harcosnak termett, ami nem volt épp hátrány a töröknek hol adót fizető, hol nyílt háborúkat vívó, de folyamatosan hadban álló fejedelemségben.
Hobbija volt a karóbahúzás
Élete gyökeresen megváltozott, amikor apja hűsége fejében túsznak adták a szultáni udvarba. Itt állandó életveszélyben volt, hisz ha II. Vlad felrúgta volna az egyezséget, őt azonnal megölik. Szabadon járhatott- kelhetett ugyan, de engedetlensége, önfejűsége miatt sokszor megkínozták. Mindezek nem múltak el hatástalanul.
Egy felkelés során 1447-ben Havasalföldön meggyilkolták II. Vladot, és legidősebb fiát, Mirceát – állítólag a törökbarátságot rossz szemmel néző Hunyadi János parancsára. A szultánnak meg persze ez nem volt ínyére, így Vladot sereggel küldte haza. Két hónapra el is foglalta a trónt, ám utána menekülnie kellett.
Nem részletezzük a napról-napra változó politikai helyzetet és hadi szerencsét, a lényeg, hogy csak 1456-ban, 25 évesen lett Havasalföld fejedelme III. Vlad néven.
Ehhez először is egy egyenes karó kellett, a vége nem túl hegyesre faragva. Az áldozatot a földre fektették, lábait terpeszben lekötözték, majd a zsírral síkossá tett karót a végbelén keresztül lassan elkezdték a gerincoszlop mellett felfelé tolni. Ha ügyes volt a hóhér, a létfontosságú szerveket elkerülve a vége a nyak környékén bukkant elő.
Ezután a rudat felállították és a földben rögzítették. Napokig tartott, míg az áldozat kiszenvedett, sokszor ülőkét is elhelyeztek alatta, hogy ne “csússzon le” a rúdon. Vlad annyiban megtisztelte a kivégzetteket, hogy minél magasabb rangban álltak, annál hosszabb karóra húzatta fel őket. A rudakat faragásokkal, színes festéssel díszíttette.
Félelmetes ember lehetett:
… termete nem magas, de igen izmos és erős, külsőre kegyetlen és félelmetes, sasorra igen nagy, tág orrlyukakkal, arca pedig sovány és sápadt, hosszú szempillái tágra nyílt kék szemeit övezték, fekete és sűrű szemöldöke fenyegetővé tette nézését, bajuszán kívül arcát és állát borotválta. Kiugró homlokcsontjai növelék fejének méreteit. Magas tarkóját bikáéhoz hasonló nyaka kötötte széles vállaihoz, melyre fekete, göndör hajfonatok hullottak.
– írta róla a pápa követe 1462-ben.
Nem szerette a koldusokat, betegeket sem…
Belső ellenségeivel, török hadifoglyokkal is így bánt el, a haldoklókat elrettentésül települések határába, utak mellé állította. Hamar kiérdemelte a Karóbahúzó Vlad, vagyis a Vlad Tepes nevet. A legendák szerint szerette a lefejezést is, valamint volt egy lezárható fedelű kondérja, amelyen csupán akkora lyuk volt, hogy az áldozat kidughatta rajta a fejét, miközben élve megfőzték. Úgy tudni, élvezettel hallgatta a halálhörgést, a vérengzéseket sokszor lakomái aláfestéseként rendezte.
Aztán “vérszemet” kapott. A legenda szerint egyszer egy bojárt azért húzott karóba, mert az fintorgott, amikor egy hullákkal teli várudvaron kellett egy asztalhoz ülnie Vladdal. Máskor egy város teljes lakosságát legyilkoltatta, mert gyanította, hogy egyik ellenlábasát támogatják. A szászokat kereskedelmi kiváltságaik miatt támadta, felégette Brassó külvárosát, ezreket húzatott karóba a város környéki hegyoldalakon.
Regnálása alatt a bűnözési ráta nulla felé tendált, miután Vlad a tolvajlástól és csalástól kezdve a legkisebb bűnt is halállal büntette. Nem tűrte a csavargókat, koldusokat sem. Egy napon állítólag meghívta palotájába a fejedelemség összes béna, sánta, beteg, nincstelen lakóját, egy hatalmas teremben pazar lakomát adott neki. Miután megtömték a hasukat, megkérdezte tőlük, szeretnének-e örökre szabadulni a nyomortól? Az igenlő válaszra pedig bezáratta az ajtókat, ablakokat, és rájuk gyújtotta a termet. Csak terhet jelentettek Havasalföld számára – indokolta tettét.
Százezer halott
Gyakorta harcolt a törökkel, a hadifoglyok mind karón végezték. Egy ízben felállította Tepes erdejét: a benyomuló török hadat 20 ezer gyerek, asszonyok, oszmán harcos holtteste fogadta karóra tűzve. Ő maga írta 1462-ben:
Férfiakat és nőket, öregeket és fiatalokat öltem, Oblucica és Novoselo lakosait … Megöltem 23.884 törököt és bolgárt, nem számolva akik házaikban égtek vagy azokat akiknek a fejét katonáim levágták. …
Úgy tudni, Vlad lelkén összesen több mint 100 ezer ember halála szárad. Hogy ő maga hogy halt meg, nem tudjuk. Kivégezték, felkelők gyilkolták meg, vagy csatában halt hősi halált? Annyi bizonyos, hogy fejét lándzsára tűzve a törökök kezére került, akik ezt sokáig ünnepelték.
