Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) szakértői szerint az utóbbi 65 év három legerősebb El Nino-jelenségének egyikével kell számolni, mivel a Csendes-óceán keleti térségének középső területén a vízfelszín háromhavi átlaghőmérsékletének csúcsa két fokkal az átlagos érték fölé emelkedik – tudósított a BBC hírportálja. A három legerősebb El Nino 1950 óta 1972-73-ban, 1982-83-ban és 1997-98-ban következett be.
Az El Nino általában október és január között éri el maximális erejét, a jelenség okozta szélsőséges időjárási események gyakran kitartanak még az első negyedévben is, mielőtt lecsendesednek. Az El Nino kettő-hét évente jelentkező, a Csendes-óceán középső részének felmelegedése miatt kialakuló légköri jelenség. Michel Jarraud, a WMO főtitkára szerint az idei lehet az utóbbi 15 év legerősebb El Ninója.
Súlyos szárazságot és pusztító áradásokat lehet tapasztalni a trópusi és szubtrópusi zónákban az idei El Nino miatt, ami 15 éve a legerősebb ilyen jelenség.
Délkelet-Ázsiában az El Nino számlájára írják a szárazságot, mely szerepet játszott az indonéz erdőtüzek terjedésében és a sűrű füstköd kialakulásában. Az indiai monszun hatását is az El Nino csökkentette. Kelet-Afrikában hatalmas esőkre számítanak október és december között, Afrika déli részén elhúzódó szárazság lehet. A kaliforniai hatóságok arra készülnek, hogy az El Nino szélsőségesen sok csapadékot hoz 2016 elején, beraktároztak homokzsákból, kitisztították a csatornákat, több dolgozót vettek fel, hogy az áradások ellen küzdeni tudjanak.
A WMO a New York-i El Nino-konferencia előtt tette közzé jelentését. A tanácskozáson az időjárási jelenség tudományos magyarázatával és hatásaival foglalkoznak, és arra is kitérnek, hogyan lehet megküzdeni a szélsőséges időjárás okozta gazdasági-társadalmi sokkal. “Az elmúlt években sikerült tudományos szempontból alaposabban megérteni az El Ninót” – közölte Jarraud.
A főtitkár szerint a klímaváltozás drámai változásokat okozott a Földön, az óceánok felmelegedése, az Arktisz jegének olvadása és az északi félteke több mint egymillió négyzetkilométernyi nyári hótakarójának elvesztése miatt. Az El Nino és az ember okozta klímaváltozás valószínűleg kölcsönösen hat egymásra, és olyan változásokat idéz elő, amelyeket korábban nem tapasztaltunk – tette hozzá.
A felmelegedésre is hat
Néhány napja a brit meteorológiai szolgálat közölte, hogy 1 Celsius-foknál nagyobb lehet a Föld hőmérsékletének növekedése idén az iparosodás előttihez képest. A januártól szeptemberig mért adatok szerint a hőmérséklet már 1,02 Celsius-fokkal magasabb az 1850 és 1900 közötti időszak átlagánál. Ha ez így folytatódik, akkor 2015 lesz az első év, amikor a növekedés meghaladja 1 Celsius-fokot.
Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos felmelegedés felén. A brit kutatók szerint 2015-ben a melegedés meg fogja haladni az 1 Celsius-fokos értéket, ezt a CO2-kibocsátás és az El Nino közös hatásának tulajdonítják. A brit meteorológiai hivatal egyik igazgatója szerint az emberi tevékenység eddig ismeretlen tartományba hajtja a klímát.
Erős El Nino alakult ki a Csendes-óceán trópusi területén idén, ez hatással lesz az év globális hőmérsékletére. Láttunk hasonló jelenségeket a múltban, ám ez az első alkalom, hogy elérjük az 1 Celsius-fokos emelkedést.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 2013-as jelentése szerint a szárazföldi és óceáni hőmérséklet 0,85 Celsius-fokkal emelkedett 1880 és 2012 között. A jelentésben említik, hogy az 1850 és 1900 közötti és a 2003 és 2012 közötti időszak hőmérsékletének különbsége 0,78 Celsius-fok volt. A mérések kezdete óta 2014 volt a legforróbb év, ám valószínű, hogy 2015 rajta is túltesz.
A kutatók szerint 2016 ismét igen melegnek ígérkezik, ám ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve minden év legalább egy fokkal melegebb lesz, mint az iparosodás előtti átlaghőmérséklet. Az adatok tovább növelik a politikusokra nehezedő nyomást, hogy a párizsi klímacsúcson megállapodást kössenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, hogy a globális felmelegedés mértéke 2 Celsius-fok alatt maradhasson.
Az El Nino miatt éheznek
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) szerint mintegy 11 millió kelet- és dél-afrikai gyermek szenved éhezéstől, betegségtől és vízhiánytól az elmúlt évtizedek legsúlyosabb El Ninója miatt. Az aszályok és árvizek okozta élelmiszer- és vízhiány miatt a gyerekek hiányosan táplálkoznak, ami növeli az olyan halálos betegségekkel szembeni sebezhetőségüket, mint a malária, a hasmenés, a kolera és a dengue-láz.
A következmények nemzedékeken át éreztethetik a hatásukat, hacsak az érintett közösségek nem kapnak támogatást.
Az UNICEF szerint a gyermekek visszamaradnak a fejlődésben, mert kevés fehérjét, vitamint és ásványi anyagot kapnak. A Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino Afrika számos részén, köztük Malawiban és Zimbabwében is aszályokat okoz, de Etiópiában a legsúlyosabb a helyzet: a kontinens második legnépesebb országa elmúlt harminc évének legsúlyosabb szárazságát szenvedi el.
Több mint nyolcmillió etiópiainak van szüksége élelmiszersegélyre és ez a szám 2016 elejére 15 millióra nőhet. Az UNICEF szerint mintegy 350 ezer etiópiai gyermek olyan súlyosan alultáplált, hogy mesterséges táplálás nélkül valószínűleg meghal. Szomáliában otthonokat és termőföldeket pusztítanak el a hirtelen árvizek és a további esőzések várhatóan növelni fogják az életmentő segélyre szoruló emberek – ez jelenleg 3,2 millió főt jelent – számát.
