Több mint ötven, a Nazca-vonalakhoz hasonló, ősi alakzatot fedezett fel a régészetért rajongó Dimitry Dey, a Goole Earth segítségével, a kazah sztyeppéken. Bár az archeológusoknak még fogalmuk sincs, hogy kik, és miért alkothatták őket, abban biztosak, hogy nem természetes képződményekről van szó.
A Litván Történeti i Intézet és a kazahsztáni Kostanay Egyetem munkatársaiból alakult nemzetközi kutatócsoport próbálja meghatározni a vonalak pontos korát, a jelentésüket és a funkciójukat, de egyelőre csak a fejüket vakargatják.
„Annyit mondhatunk, hogy egy ősi embercsoport készíthette őket, de hogy pontosan kik, és miért, az egyelőre rejtély” – nyilatkozta Live Scinence portálnak Irina Shevnina és Andrew Logvin, régészek.
A bizonytalanság kiváló táptalaj a találgatásoknak. A felfedező Dey, és néhányan a kazah egyetemről úgy gondolják, hogy az alakzatok több mint nyolcezer évesek. Feltevésüket a vonalak erózióijára, illetve a környéken talált, neolitikus kovakövekre alapozzák. Ők úgy gondolják, hogy egy ősi, a napot istenként tisztelő csoport szentélyiről van szó.
Dr Giedre Motuzaite, a litván intézet professzora szerint azonban a vonalak nem lehetnek öregebbek kétezer évesnél: ő lumineszcens kormeghatározásra épít, ami a napfény, adott idő alatt okozott hatásait vizsgálja. Szerinte az alakzatok valamiféle területjelölések, amiket a távoli folyóvölgyek térségéből is látni lehet.
A hatalmas jelek között vannak keresztek, gyűrűk, és olyan horogkeresztek, amik ősi szvasztikákra emlékeztetnek. Ezek a szimbólumok a világ számos pontján előkerültek már a hindu templomoktól, az ősi, norvégiai szent helyekig.
(via: IFLS)
