Horace Lawson Hunley (1823-1863)
Az amerikai polgárháború során a konföderációs erők mérnökeként szolgáló Hunley emberi erővel (kézzel) hajtott tengeralattjárókat próbált építeni. Egyik műve próbáján, 1863. október 15-én ő maga is részt vett, noha nem volt a legénység része. A hajó nyolc emberrel együtt süllyedt el.
Nem sokkal később a Le David névre hallgató hajót kiemelték, sőt, ez lett a világ első tengeralattjárója, amely ellenséges hajót süllyesztett el, de nem sokára újra elsüllyedt.
Fotók: Union Library Civil War Round Table és American Civil War
William Bullock (1813-1867)
A nyomdaipart a rotációs nyomdagéppel (mely automatizálta a lapadagolást, így nem volt szükség a papírok állandó, kézzel történő elhelyezésére a prések alatt) forradalmasító Bullock-nak is találmánya okozta a vesztét.
1867. április 3-án a feltaláló a működő gép egy tárcsájára lábbal próbálta visszarúgni az épp leesni készülő hajtószíjat, de a gép zokon vette az erőszakot: bekapta a férfi lábát. A gépet természetesen azonnal leállították, a férfi pedig ki tudta szabadítani a lábát, de az néhány nappal később üszkösödni kezdett.
Orvosai ezt látva az amputáció mellett döntöttek, a feltaláló pedig a műtőasztalon hunyt el.
Sylvester H. Roper (1823-1896)
Az első motor (a Roper gőzvelocipéd) megépítője hetvenhárom éves korában, szeretett velocipédjének nyergében, egy zárt pályán kapott szívinfarktust, esett el, és lelte halálát.
Fotók: Daimler Motorcycle és Boston Daily Globe
Otto Lilienthal (1848-1896)
A madarak repülését utánzó gépeket építő Lilienthal, a repülés történetének úttörője negyvennyolc évesen, legfejlettebb szerkezetének, az egyszerűen csak egyszerű vitorlás apparátus néven bejegyzett gépének egyik repülésén vesztette életét.
Az 1896. augusztus 9-én Berlin mellett kipróbált kétfedeles siklógépet tizenhét méteres magasságban hirtelen széllökés érte, az pedig a földnek csapódott. Lilienthal gerince eltört, erős fájdalmak kínozták, egy nappal később pedig meghalt.
Utolsó szavai ezek voltak:
Fotó: Wikimedia Commons
Franz Reichelt, a repülő szabó (1879-1912)
Az Ausztriában született francia szabó azt hitte, feltalálta a legjobb ejtőernyős ruhát, amivel a háborúk pilótái időben ugorva elkerülhetik a géppel együtt való lezuhanást és csúnya halált.
Az első, próbababákkal végzett tesztek egészen sikeresen voltak, Reichelt tehát úgy gondolta, hogy ideje valami nagy produkciónak: engedélyt kért, hogy az Eiffel-toronyból is kidobhassa a gumi merevítőkkel teletömött vászonruhába öltöztetett babát. A szabónak természetesen esze ágában sem volt újra holmi fabábuval vesződni, így ő maga akart ugrani. Barátai és a járókelők próbálták lebeszélni erről, de a férfi hajthatatlan maradt.
Az ötvenhét méteres magasságból történő ugrás nem sikerült, már zuhanás közben szívrohamot kapott, sőt, egy tizenöt centiméter mély krátert hagyott maga után.
Fotók: The Oddment Emporium
Aurel Vlaicu (1882-1913)
A világ első fém repülőgépének építője, a román Aurel Vlaicu a Kárpátok hegyein akart átkelni saját építésű gépe, a nyíl alakú Vlaicu II nyergében, de az lezuhant.
Fotó: Jurnalul és Wikimedia Commons
Valerian Abakovszkij (1895-1921)
A litván származású feltaláló fő műve az Aerowagon nevű, óriási propellerrel és repülőgépmotorral hajtott vonat volt, mely minden addiginál gyorsabb haladást biztosított.
A találmányra a szovjetek vevők lettek volna, így huszonegy emberrel és a feltalálóval egy Moszkva-Tula próbaútra (180 km) küldték. Az Aerowagon az utat sikeresen teljesítette, de a visszaúton kisiklott, a huszonkét utasból hatan pedig meghaltak – köztük a mindössze huszonöt éves feltaláló.
Fotó: Wikimedia Commons
Sabin Arnold von Sochocky (1883-1928)
A radioaktív (rádium alapú) világító festék – melyet például a régi órák mutatóján látunk – feltalálója rádiummérgezés következtében fellépő aplasztikus anémiában hunyt el. Az aplasztikus anémia a csontvelő elégtelen működése, legtöbbször a szervezet önmagával való szembefordulása okozza, de kemoterápia, fertőző májgyulladás vírusa és veleszületett betegségek is okozhatják.
Fotó: Roger Russell
Alekszander Bogdanov (1873-1928)
Bogdanov 1924-ben kezdett bele vérátömlesztéses kísérleteibe, melytől azt remélte, hogy örök fiatalságot, vagy legalább némi megfiatalodást hoznak neki. Tizenegy transzfúziót követően a látása tényleg javult, de egy következő alkalommal egy tuberkolózisban és maláriában szenvedő diák vérét kapta, mely végzett vele.
Fotók: Wikimedia Commons és CDC
Thomas Midgely Jr. (1889-1944)
Az ólmozott benzin (melyet az ezredfordulóra tiltottak be teljesen) és az ózonlyuk kialakulásáért nagy mértékben felelős, mára szintén betiltott CFC – mellyel legtöbbször hűtőgépek hűtőközegeként, vagy spray-k hajtógázaként találkozhattunk – feltalálója a nevével ellentétben nem csak gyermekeket sújtó járványos gyermekbénulás következtében ötvenegy évesen, 1940-ben került tolószékbe. Feltalálói szelleme azonban ekkor sem mondott csődöt, hiszen csigarendszert tervezett, melynek segítségével át tudta magát emelni az ágyából a tolószékébe. Tragikus módon négy évvel később épp ez a rendszer okozta a halálát.
Fotó: Holy Molecules, Batman
Henry Smolinski (1933-1973)
A férfi egy barátjával, Hal Blake-kel alapította meg a kicsit sem szerény nevű cégüket, az Advanced Vehicle Engineers-t (Fejlett Járműtervezők), mely feladatául a repülő autó megépítését tűzte ki célul.
Első és egyetlen prototípusuk, az AVE Mizar a világ egyik legrosszabb autójának tartott Ford Pinto, és egy Cessna repülőgép találkozásából született. Egy rutin repülés során a szárnyak egyszerűen leestek, az autó pedig lezuhant, megölve mindkét tervezőjét.
