A Magyar Tudományos Akadémia tudatta, hogy külső tagja, Krausz Ferenc, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért. Ezt állítja legalábbis a Thomson Reuters, amely minden évben előre próbálja jelezni a Nobel-díjasokat.
A Thomson Reuters 2015-ös elemzése alapján a fizikában három tudományterület négy kutatója került a rangsor élére. Krausz Ferenc magyar fizikus a kanadai Paul B. Corkummal együtt az attoszekundumos fizikával kapcsolatban szerepel a listán.
Az akadémia emlékeztet rá, hogy a Thomson Reuters több mint egy évtizede minden évben kiadja az “idézettségi Nobel-díjasok” listáját. A rangsornál a kutatók publikációs idézettségi mutatói mellett számba veszik azt is, hogy az adott évben mely tudományterületek állnak a tudományos közösség érdeklődésének középpontjában.
Idén az attoszekundumos, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizika a Thomson Reuters szerint a leginkább “Nobel-érett” tudományterületek egyike. Ennek művelője a mindössze 53 éves Krausz Ferenc, aki az MTA idei közgyűlésének díszelőadásán beszélt arról, hogyan lehet “lefényképezni‟ a természet leggyorsabb mozgásait. Akkor felajánlotta, hogy ő és stábja segít a készülő szegedi ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) infrastruktúrájának kiépítéséhez, ahhoz, hogy a négydimenziós szupermikroszkóp álma Magyarországon valósulhasson meg elsőként.
Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, ezzel segíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez. Az eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat.
A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált – emlékeztetett az MTA.