A földön élő öt orrszarvúfaj mindegyike a kihalás szélén áll. De szó szerint. Ma van az Orrszarvúk világnapja, kíváncsiak lettünk, mi értelme rengeteg pénzt és energiát fektetni ezeknek az állatoknak a megmentésébe? Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója magyarázta el a 24.hu-nak a jávai orrszarvú példáján.
Megmenthető
Jelenleg a világon mindössze 54 jávai orrszarvú él, eltűnésük hátterében egyértelműen az emberi tevékenység áll: élőhelyeik beszűkültek, feldarabolódtak a mezőgazdaság, bányászat, úthálózat kiépítése miatt. Esetükben is komoly veszély az orvvadászat, valamint a klímaváltozás nyomán átalakuló és romló élőhelyek.
Ez azt jelenti, a jelenlegi élőhely alkalmas a fennmaradásukhoz és van rá esély, hogy az állományuk természetes úton meg tud erősödni. Már ha a károsító emberi használatokat kizárjuk.
De minek?
A megmentésükre fordított sok pénz és energia több okból is megéri. Nagytestű növényevőről van szó, így még ez a “kevés állat” is komoly hatással bír a környezetére. Alapvetően határozzák meg annak az élőhelynek a jellegét, amelyben élnek, egész sor más állat- és növényfaj életfeltételeit határozzák meg.
Amikor egy ilyen faj eltűnik, jellemzően vele együtt egy sor más növény és állatfaj állománya is lecsökken – vagy éppen drasztikusan túlszaporodik. Ezzel pedig a természet egyensúlya felborul, ami újabb és fajok eltűnéséhez vezethet – fogalmaz Sipos Katalin.
Fontos az is, hogy az emberekkel együtt sok ezer év alatt kifejlődött különféle életformák olyan önálló értéket jelentenek, megőrzésük erkölcsi kötelességünk.
De talán a leglényegesebb, hogy az orrszarvúk védelme szimbolikus jelentőségű. Ezekre a fajokra különleges megjelenésük, érdekes életmódjuk miatt figyelnek az emberek, ami többek között pénzügyi segítséget is jelent.
Hosszú sort rántana magával
A szimbolikus fajokat viszont soha nem “önmagukban”, hanem a teljes élőhelyi rendszerükkel együtt lehet hosszú távon megvédeni.
Azt se felejtsük el, hogy az orrszarvú és a hozzá hasonló érdekes fajok jelentik a motorját a védett területek turizmusának, ami komoly bevételi forrás és megélhetési lehetőség a helyi közösségek számára – sok helyen az egyetlen lehetőség. Ezeknek a fajoknak a védelme nemcsak biológiai értelemben jó befektetés, hanem társadalmi szempontból is – zárja szavait a WWF Magyarország igazgatója.
Nem ettől lesz kemény!
Amikor tavaly decemberben végelgyengülésben kimúlt Angalifu, a San Diegó-i állatkert 44 éves északi szélesszájú orrszarvúja, az alfaj világállománya öt egyedre csökkent. Gyakorlatilag az elméleti esély is megszűnt a túlélésére. Félreértés ne essék, szélesszájú orrszarvúk élnek még Afrikában, egyelőre “csak” az északi alfajra vethetünk keresztet.
De szép lassan mindannyiuk vége ez lehet. Kiszorítjuk őket élőhelyeikről, az orvvadászok lemészárolják őket.
Egy növény is fenyegeti
Még akaratlanul is beléjük rúgunk. Például a már említett jávai orrszarvúba a klímaváltozással: az Arenga obtusifoli egy agresszívan terjeszkedő cukorpálma a faj élőhelyén, már az orrszarvúk területének 60 százalékát elborította. A domináns növény magasra nő, elveszi a fényt az állatok táplálékát jelentő alacsonyabb növények elől…
Emiatt a félszigeten élő jávai orrszarvú-populáció három részre szakadt, a WWF szerint rendkívül sürgős a három területrészt összekötő folyosók kiépítése, és az Arenga obtusifolia megfékezése.
