Egy nagy ember hirtelen elvesztését nehéz megemészteni, és könnyebb összeesküvés-elméleteket gyártani, mint elfogadni, bevégeztetett. Ötszáz év óta tartja magát a köztudatban, hogy Mátyás királyt megmérgezték. Fügével. Tudvalevő, hogy kapcsolata nem volt felhőtlen nehéz természetűnek tartott feleségével, Beatrixszal.
A királynőnek gyermeke nem született, meg akarta akadályozni Corvin János utódlását, Mátyás halálával magának akarta megszerezni a hatalmat. Mindent meg is tett érte, miután az uralkodó 1490. április 6-án elhunyt. Beatrix 33 éves volt ekkor, egy ereje teljében levő nő, és még a motiváció is elégséges, nem nehéz hozzá kapcsolni a mérgezett fügét.
Éktelen haragra gerjedt a király
És igen, a füge. Április 4-én Mátyás egy hatórás szertartást ült végig virágvasárnapon, ami kimerítette. “… addig még semmit sem evett, ezért bágyadtság fogta el, és visszavonult a lakosztályába. Gyomra gyengesége miatt három órát halogatta az evést, de megvárta a királynét is … míg reá várakozott, hogy gyengesége elűzése végett egyen valamit, Péter kamarástól picenói fügét kért – írja a kortárs történetíró.
A fügével valami gond volt, Antonio Bonfini szerint Péter
” rothadtat, állottat hozott, és amikor belekóstolt, az első falásra úgy felbosszantotta ennek ostoba szolgálata, hogy haragra lobbant”.
A füge ízével tehát komoly problémák lehettek, amit sokan a méregnek tulajdonítanak.
És a király rosszul lett: “szédülő feje, homályos látása miatt panaszkodik; beviteti magát a hálószobába. Ekkor hirtelen gutaütés éri”. A köré sereglők szomorúan látták, hogy “iszonyú testi fájdalom gyötri, és a betegség hatalmában beszélni sem tud, csak annyit kiáltozik: jaj, jaj, Jézus, más egyéb szót nem tud kinyögni”. Két napi szenvedés után pedig Mátyás elhunyt.
Már egy éve betegeskedett
De Bonfini írt mást is. Egy évvel korábban, januárban Mátyás ugyancsak Bécsben volt. Itt “kezdődő köszvény és valami alattomos bágyadtság tört rá, hogy többé nem tudott a lábára állni. … Később a betegség elhatalmasodván, életét az orvosok alig két évvel tudták meghosszabbítani”. A király tehát egy éve beteg volt, járni sem tudott, hordszéken vitette magát.
Tudta, hogy nincs messze a vég, 1490-es bécsi útja előtt könyvtárát és kincstárát fiára, Corvin Jánosra bízta, és átadta neki a Szent Koronát őrző láda kulcsát is. Ma történészek úgy vélik, a romlott füge dacára a király természetes halált halt. Ötvenhét éves volt, egészségét mindenképp megviselték a gyakori hadjáratok, amikor személyesen is táborba szállt, többször meg is sebesült.
Elhatalmasodott rajta a köszvény, amit a nyár ugyan enyhített, de télen megerősödve újult ki. Korányi Frigyes 1889-ben köszvény miatt bekövetkezett “agy-gutaütést” diagnosztizált. Száz évvel később Herwig Egert osztrák belgyógyász a diagnózist helybenhagyva hozzátette: akut mellkas vagy gyomorbetegség is hozzájárulhatott a király halálához, ám nem zárta ki a mérgezést sem.
Jelenleg tehát az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Mátyás király halálát betegsége és legyengült szervezete okozta. Az idegenkezűség elmélete viszont jogosan él tovább, mert minden kétséget kizáróan megcáfolni 500 év távlatából nem lehet.
Mátyás, a világ királya
Jöjjön egy példa, a nép ajkán megőrzött ősi történet, hogy miről is beszélünk. Mátyás tengernyi ellenséggel küzdött, elhullott mind a magyar. A király maroknyi megmaradt vitézével a budai hegyekbe menekült: a hegy megnyílt, a kis csapat a belsejében talált menedéket. Azóta pedig egy kő asztal mellett alszik a király a hegy belsejében, előtte egy aranytallér.
Erősen szürkülő szakálla az érme köré növekszik, és amikor háromszor körüléri, felébred vitézeivel együtt. Várják már ekkor a földkerekség királyai, hogy megválasszák a világ összes népeinek királyává…
