Stephen Hawking kedden tartott egy beszédet Stockholmban, a KTH Royal Institute of Technology fekete lyukakról rendezett konferenciáján. Hawking egy olyan problémáról beszélt, ami őt és több más tudóst is régóta foglalkoztat. Az információs paradoxon arról szól, hogy amikor egy csillag létrehoz egy fekete lyukat, a lyukban elvesznek a csillag információi. Pedig az alapján, amit most az univerzum működéséről gondolunk, ezek az információk nem veszhetnének el.
Nagy kérdés, hogy tényleg elvesznek-e, és ha igen, hova tűnnek. Elég komoly, nehezen érthető kérdések ezek, amiken a világegyetem alapvető törvényei múlhatnak. Hawking szerint még az időről alkotott koncepciónk is darabokra hullhat, ha a fekete lyukak kivételt képeznek a világegyetem törvényei alól.
Hawking szerint az információ nem tűnik el, de a fekete lyukat körülölelő eseményhorizontban marad. Ez az eseményhorizont a lyukat körülvevő határvonal, amin túl minden anyagot magába szív a fekete lyuk. Hawking szerint amikor egy részecske belép a lyukba, az információit a horizonton hagyja, amikor pedig kijön belőle, újra felveszi őket.
De amikor újra felveszi őket, kaotikus és használhatatlan információk lesznek belőle. Hawking szerint olyan ez, mintha elégetnénk egy lexikont. Hivatalosan nem vesznek el a benne lévő információk, de nehéz lenne belőle kikeresni Minnesota fővárosát .
Nem Hawking volt egyébként az egyetlen, aki eddig ezzel a problémával foglalkozott. Felszólalt a beszéd után a Nobel-díjas Gerard t’Hooft is, aki hasonló kérdésekkel foglalkozik. A svéd konferenciánj egyébként a világ legokosabb elméleti fizikusai gyűltek össze, hogy a világról vitatkozzanak.
