A LSR J1835 3259 katalógusjelű égitesten 10 ezerszer erősebb a jelenség, mint az eddig ismert legerősebb a Jupiteren – írta a Nature tudományos folyóiratban kollégáival Gregg Hallinan, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója.
A több mint 18 fényévnyire lévő LSR J1835 3259 vélhetően egy barna törpe. A barna törpék olyan égitestek, amelyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre és így a Naphoz hasonló valódi csillagokká váljanak.
Gregg Hallinan és csoportja különböző hullámhosszokon figyelték meg a sugárzást Új-Mexikóból, egy socorrói obszervatóriumból. A tudós szerint az általuk látott mágneses aktivitás erős sarki fény, minden ezt támasztja alá. Elméletek szerint hasonló sarki fény vélhetően megfigyelhető olyan exobolygóknál, amelyek tömege nagyobb a Jupiternél.
A sarki fény a Földön a bolygó északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék – elsősorban protonok és elektronok – által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak, kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe.
Még nem egyértelmű az, hogy a barna törpén mi kelti a sarki fényt – írták a tudósok.
