A theropoda (“szörnylábú”) dinoszauruszok körülbelül 230 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A kora jura kortól a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalásáig ebbe a csoportba tartozott az összes nagytestű húsevő.
A projekt keretében 8 faj fogazatát vizsgálták pásztázó elektronmikroszkóp, valamint a fosszíliákban a vegyi elemek eloszlását kimutató részecskegyorsító, a szinkrotron segítségével. A paleontológusok elemezték az egyik legősibb dinoszaurusznem, a 215 millió évvel ezelőtt feltűnt Coelophysis (“üreges forma”), valamint a 75-65 millió évvel ezelőtt élt Troodon (“sebző fog”) fogszerkezetét.
A vizsgálatban bevonták a “különös gyíkokat” (Allosaurus), az “ádáz gyíkokat (Gorgosaurus), ahogy az “ijesztő gyíkokat” (Daspletosaurus), a “cápagyíkokat” (Carcharodontosaurus) és a félig vízi életmódot folytató “tüskegyíkokat” (Spinosaurus). A kutatásból természetesen nem maradhatott ki az emblematikus “zsarnokgyík”, a Tyrannosaurus rex sem.
A Carcharodontosaurus és a T. Rex recézett fogainak hossza elérte a 23 centimétert. A theropodák könnyűszerrel átharapták a csontokat is, ám recézett fogazatuk különösen hatékonynak bizonyult, amikor a hatalmas húsdarabokat kellett megragadni és kitépni.
A vizsgálatok során a kutatók a fogak belsejében fura “törésnyomokat” fedeztek fel, amelyeket kezdetben sérüléseknek tartottak. A további elemzések azonban kimutatták, hogy az “elváltozások” a még ki sem bújt fogakban is megtalálhatók, ráadásul ezek mindegyike egy-egy recéhez “van rendelve”. Mi több, az adott “szerkezeti egységeket” néhány pótlólagos kemény fogszövetréteg (dentin) borította, ami a rendkívüli szilárdságukat garantálta – olvasható a LiveScience hírportálon.
Robert Reisz, a Toronto Mississauga Egyetem paleontológusprofesszora a kutatási eredményeket értékelve hangoztatta, hogy a theropoda-dinoszauruszok esetében a fogak recéi sokkal nagyobbak voltak és mélyebbre nyúltak, mint ez a külső vizsgálat alapján következne. “Ennek köszönhetően szilárdak voltak és sokáig tartottak” – magyarázta a kanadai tudós.
Kirstin Brink, a tanulmány első szerzője fantasztikusnak nevezte a mélyszerkezeti fogstruktúrákat, amelyeknek köszönhetően őrizhették meg 165 millió éven át csúcsragadozói státusukat a theropoda-dinoszauruszok. Akkor sem történt azonban tragédia, ha kitört egy-egy fog. Az emlősökkel ellentétben a dinoszauruszok fogazata egész életük során cserélődött. Egy olyan nagytestű theropoda esetében, mint amilyen a T.rex, azonban két évbe is beletelt, amíg kinőtt az új fog.
Napjainkban a Földön csupán egyetlen gyíkfaj, a komodói varánusz rendelkezik olyan recés fogakkal, amelyek a theropodákéra emlékeztetnek. Esetükben azonban hiányzanak a recékhez kötődő mélyszerkezeti fogstruktúrák, ahogy a kiegészítő dentinrétegek is.
“Elképesztő, hogy egy látszatra egészen apró fogszerkezeti eltérés teljesen más életmódra kényszerítheti az állatokat” – jegyezte meg Kirstin Brink.
