Erdős Pál az egyik legnagyobb matematikus, akinek sosem volt nyugta, mindig mennie kellett, folyamatosan gondolkodott, de semmi más nem érdekelte, csak a matematika. 1521 publikációt és tudományos közleményt hagyott maga után, minden bizonnyal ez megdönthetetlen rekord. Dr. Ernst Straus, aki többek között Albert Einsteinnel is dolgozott, Erdős halálakor úgy fogalmazott, “ő volt korunk Eulerje.”
“Maradok, aki voltam”
Erdős 1913. március 26-án született Budapesten, matematikatanár szüleinek három gyermeke született, de két lánygyermek fiatalon meghalt, miközben anyja Pállal volt terhes és kórházban feküdt. Ez meghatározta gyermekkorát, annyira féltették, hogy sokáig nem íratták nyilvános iskolába. Kiváló eredménnyel érettségizett, párhuzamosan járt a Pázmány Péter Tudományegyetemre és a Budapesti Műszaki Egyetemre.
Hitler hatalomra kerülése után, az egyre erősebb antiszemita légkörben zsidó származása miatt mennie kellett Magyarországról. Amikor még gyermekkorában anyja azt javasolta, keresztelkedjen meg, úgy fogalmazott:
“Tégy, ahogy akarsz, de én az maradok, aki voltam.”
Erdős FBI-aktája, a személyes adataival
Pedig a zsidóság nem játszott jelentős szerepet az életében. Később internacionalistává kiáltották ki, de ennek sem tulajdonított semmit, azt mondta: “Minden, ami emberi, akár rossz, akár jó, előbb-utóbb véget ér. Kivéve a matematikát.” Egy manchesteri ösztöndíjjal négy évet töltött Angliában, majd Amerikába ment, rövid időre hazajött ugyan, de többnyire Anglia és Amerika között ingázott.
Az Erdős-szám
A matematikusok, emléket állítva neki, máig fontosnak tartják az egyes matematikusokhoz tartozó Erdős-számot, az Oakland University-n mai napig fut az Erdős-szám projekt. A szám lényege, hogy Erdősé a 0, aki publikált Erdőssel, annak 1. Valakinek az Erdős-száma 2, ha nem írt ugyan Erdőssel közös cikket, de írt egy 1 Erdős-számú szerzővel közösen. Az Erdős-szám 3, ha nem írt közös cikket sem Erdőssel, sem 1 Erdős-számúval, de írt közös cikket valamely 2 Erdős-számúval, és így tovább, szépen sorban.
Gráfokkal kifejezve, én így jobban megértettem: a világ összes tudományos cikkeinek szerzői a gráf csúcsai, két szerzőt pedig éllel kötünk össze, ha van olyan cikk, amelynek szerzői között mindketten szerepelnek. Ekkor Erdős-számnak nevezzük az adott személy és Erdős Pál közötti legrövidebb út hosszát ebben a gráfban. Ma az 1-es Erdős-számmal rendelkező tudósok száma 511 a projekt szerint.
Az FBI célkeresztjében
Amerikai oldalakon a napokban kezdett el pörögni Erdős aktája. Évtizedekig megfigyelték. Először 1941-ben került a hatóságok látókörébe, merengő társaival együtt véletlenül betévedt egy lezárt területre, egy titkos rádiótorony közelébe. Azt mondta erről nem vették észre a táblákat, hogy tilos a belépés. “Egy matematikai problémán gondolkodtunk” – mondta a kihallgatásán, amikor kémkedés vádjával őrizetbe vették társaival együtt.
Később, 1954-ben baloldalisága miatt a Joseph Raymond McCarthy-féle antikommunista kampány részeként kitiltották az USA-ból, mert kínai matematikussal levelezett. Itthon csak MTA-titkári pozíciójának megtartása miatt lett párttag, de a politika soha nem érdekelte, igaz a hidegháború során mindkét nagyhatalom viselkedését elítélte. Egy FBI-kihallgatásán például, amikor Marxról kérdezték, nem volt hajlandó hazudni, pedig tudta, mire megy ki a játék: nagy tudósnak nevezte Marxot. Kilenc évig nem léphetett be az Egyesült Államokba, később is csak ideiglenes vízumot kapott.
Sehol sem volt otthon
Hatvanadik születésnapja alkalmából, 1973-ban nagy kombinatorikai konferenciát rendeztek neki Keszthelyen Kádárék, de moszkvai nyomásra izraeli matematikusok nem jöhettek. Erdős Aczélnál és Kádárnál is közbenjárt, hogy izraeli kollégái is jelen lehessek, hiába. Ekkor döntötte el, addig nem tér haza Magyarországra, amíg érvényes ez a rendelkezés. Válaszul Izrael is kitiltotta a magyar tudósokat, köztük Erdőst is a hasonló esetekben. (De ő személyes kapcsolatai révén mégis belépett az országba.)
Folyamatosan úton volt, hajtotta a matematika. A halál Varsóban érte utol, egy konferencia miatt volt ott, a szállodai szobában kapott szívrohamot, 1996. szeptember 20-án.
“rövid ideig él az ember, és sokáig halott”
Negyvenéves korától folyamatosan attól félt, csak butulni fog, ezért a különböző serkentőszereknek köszönhetően napi 19 órát dolgozott. Sokat poénkodott is a butulásán, vicces sírfeliratot is készítettet magának, rajta: “végre nem butulok tovább.” Egy tévéinterjúban pedig a következő párbeszéd zajlott le:
“Professzor úr, mondják Önről, nem tudom igaz-e, hogy az Ön életfelfogása egy kissé pesszimista.
Nem, azt nem hiszem, hogy igaz. Illetve csak abban az értelemben, amennyiben az emberi sors pesszimista.
Mennyiben?
Hát, rövid ideig él az ember, és sokáig halott.”
Családot soha nem alapított, az ironikusan csak Erdős-szótárnak nevezett megfogalmazás szerint (ő mondta így), nem nyomasztotta a rabság (férf) és az epszilon (gyermek) gondja.
És hogy mire jutott az FBI a megfigyelései során? Semmire. “Tipikus matematikus, akit semmi más nem érdekel. Semmi nem indokolja, hogy a tudományon kívül bármihez is köze lenne.” De legalább J. Edgar Hoover FBI-elnök neve ugyanazon a papíron szerepelt Erdősével, bár Erdős-számokat ezzel nem szerzett az igazgató.
Itt van Erdős teljes aktája, a róla szóló, angol nyelvű dokumentumfilből pedig nagyon sokat megtudhatunk róla.
