Az első világháború után igen nagyvonalúan, jelentős német, osztrák, magyar területek és lakosság “hozzáadásával” jelölték ki az újonnan létrejött Csehszlovák Köztársaság határait. Az országban több német nemzetiségű került, mint szlovák, és a magyarok lélekszáma is meghaladta a 800 ezer főt. A “soknemzetiségű ország” tényét a két világháború közötti csehszlovák politika irányítói ezt nem is tagadták, nem is tagadhatták.
Igazságot Csehszlovákiának!
Mégis, a II. világháború után az ország vezetői nemcsak a müncheni szerződés előtti állapotot akarta visszaállítani, hanem azon túl is minden szomszédjával – a Szovjetuniót kivéve – területi követeléssel lépett fel. A magyar külügyminisztérium iratai között is található egy térkép és a hozzá tartozó külügyi akták, amelyekről Lázár György és G. Vass István írt az Archívnet.hu-n.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a térkép egy társadalmi szervezet által propagált, csehszlovák szempontból „maximális” igényt tükröz. Ám az is tény, hogy sok eleme közel állt a hivatalosan is kinyilvánított állásponthoz. A hazai külügyminisztériumba egyre-másra érkeztek a hírek, hogy a Csehszlovákiában sokan úgy vélik, a trianoni békeszerződés sok szlovákot hagyott a határtól délre, ezért kiigazítást követelt Magyarország terhére.
A térkép címe (a jobb felső sarokban): Střední Evropa – Közép-Európa. A felső szegélyén olvasható jelszó: Spravedlnost Československu! – Igazságot Csehszlovákiának! Érdekes még a ponttal és vonallal jelölt képzeletbeli jugoszláv határ, amivel valósággá válhatott volna az évtizedek óta dédelgetett terv a szláv korridor létrehozására. A nagyításhoz kattinson a képre!
Vác, Miskolc, Nyíregyháza
A lakosságcseréről tárgyaló magyar küldöttség tagja, Farkas Lehel hazatérése után – feltételezhetően az MTI részére – készített színes, összefoglaló tudósítást 1946. februárjában. Prága egyik főutcájában, a Narodni Tridában, pontosabban egy szabóüzletben a „Csehszlovákia igazságos határaiért harcoló szövetség” óriási méretű térképe látható, amely Közép-Európát a csehek és a szlovákok mikénti eloszlását feltüntető módon ábrázolja. Az etnikai térkép mellett egy másik térkép is látható, amelyen az új Csehszlovákia határait a következőképpen állapították meg: a határ Dévénytől délre fordul és Sopront, valamint Szombathelyt bekebelezve, északkeleti irányba futva, és Győrt szintén Csehszlováknak minősítve, a Duna vonalán megy végig – írja.
“A térkép szerint Vác csehszlovák terület, majd a határ Gyöngyöstől és Egertől közvetlen északra, Miskolctól erősen délre, és Nyíregyházától közvetlenül délre Kárpát-Ukrajna határsávjához igazodik. A Lengyelországgal kapcsolatos cseh területi igények kielégítése után a határ az Odera mentén Berlintől körülbelül 50 kilométernyire délkeletre vonul, majd onnan déli irányban, Nürnbergtől keletre s Passautól mintegy 60 kilométernyire nyugatra újból eléri a Dunát. A határ innen, egy práteri kiszögelléssel, Dévényig követi a Duna vonalát.”
A fent megmutatott térképet nem terjesztették hivatalosan, nem tükrözte a kormány hivatalos igényeit, de nyomtatásban jelent meg, és így nyilván sokakhoz eljutott. A vége pedig az lett, hogy a II. világháborút lezáró párizsi béke visszaállította Magyarország és Csehszlovákia között a trianoni határt egy kiigazítással: a Duna jobb partján fekvő három falut még északi szomszédunkhoz csatolt.
