Tudomány
szárazság (Array)

Életet találtak a Föld legszárazabb területén

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2015. 05. 20. 15:19

Kiderülhet, milyen élőlények képesek elvilesni a Mars körülményeit.

Korábban a témában:

A Föld legszárazabb térségében is létezik élet – bizonyították chilei kutatók, akik az eredményeiket az Environmental Microbiology Reports című szaklapban mutatták be.

Több mint egy évtizeden keresztül az Atacama-sivatagban fekvő Yungay elhagyott bányaváros és környéke számított a világ legszárazabb helyének, ahol a feltételek közelítettek a mikrobiális élet szárazságküszöbéhez. A chilei kutatócsoport talált egy új helyszínt, a Maria Elena South (MES) elnevezésű régiót, ahol a körülmények még az egykori bányaváros térségénél is kedvezőtlenebbek, írja a PhysOrg hírportál a kutatásokat összefoglaló ismertetőjében.

Armando Azua-Bustos környezetbiológus, a tanulmány első szerzője azt mondja, a MES régióban a levegő relatív páratartalma mindössze 17,3 százalék, a talaj viszonylagos nedvességtartalma egyméteres mélységben csupán 14 százalék. Ezek az értékek megfelelnek a legalacsonyabb paramétereknek, amelyeket a Curiosity marsjáró mért a vörös bolygón, a Gale-kráterben.

“A marsi viszonyokkal vetekedő feltételek ellenére molekuláris és egyéb vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával találtunk életképes mikroorganizmusokat a talajban, vagyis létezik élet az Atacama-sivatag legszárazabb pontján” – írja  Armando Azua-Bustos, aki 12 éve folytat kutatásokat a térségben.

Mivel a MES régióban uralkodó viszonyok képezik le a legpontosabban a marsi körülményeket, a chilei tudós szerint a terület modellként szolgálhat azokhoz az asztrobiológiai kutatásokhoz, amelyek célja kideríteni, hogy létezhet-e élet a vörös bolygón, és ha igen, milyen mikroorganizmusok képesek elviselni a zord körülményeket.

“Ezen a terepen lehet tesztelni a marsi kutatásokhoz konstruált berendezések, robotok következő nemzedékét” – mondja Azua-Bustos. Mivel a MES régióban találtak mikrobiális életformákat, a chilei kutató szerint érdemes lenne a sivatagi talajmintákat “bevizsgáltatni” a Curiosity mintaelemző műszeregyüttese, a SAM segítségével is.

“Érdekes lenne ellenőrizni, hogy a SAM műszerei elég érzékenyek-e ahhoz, hogy felfedezzék ezeket az életformákat, azaz, hogy alkalmasak-e a Curiosity küldetésének teljesítésére” – írja a tanulmány első szerzője.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.