II. Szilveszter pápa neve ha máshonnan nem is, arról mindenkinek beugrik, hogy ő küldte a koronát Szent István királyunknak. Anélkül, hogy kétségbe vonnánk e tett isteni sugalmazását, a keresztény Magyar Királyság létrehozása nagyon is beleillett a pápa nagypolitikai terveibe. Mert Szilveszter igazi “politikacsináló” volt, közös Európa létrehozásán, az egyház hatalmának és tekintélyének megszilárdításán dolgozott.
Kockázott az ördöggel
Gerbert d’Aurillac néven született Franciaországban egy szegény család fiaként 938-ban. Hamar kitűnt éles eszével és műveltségével, bencés rendfőnöke Barcelonába küldte tanulni. De ő nem állt meg itt, délre utazott, az arabok kézen lévő Cordóbában és Sevillában mélyítette tovább tudását. Nem volt ez bevett szokás azokban az időkben, pedig az arab kultúra sokkal tisztábban őrizte az ókori tudományokat. Főleg a matematika és a csillagászat terén állt magasan a keresztény műveltség felett.
A fiatal szerzetes később jókora tőkét kovácsolt az itt megszerzett tudásból és világképe “tágításából”. Az iszlám területeken tett tanulmányútja ugyanakkor már pápasága idején rosszindulatú pletykákra adott okot. Azt beszélték, mágiát és asztrológiát tanult a pogányoktól, ami kétségtelenül a boszorkányság ismérvei. Sevillában állítólag ellopott egy varázskönyvet, aminek segítségével mindent látott, amit a csillagok. Titkos műhelyében bronzfejet épített magának, ami minden kérdésre igennek vagy nemmel válaszolt.
II. Szilveszter és az ördög (Wikipedia)
Sokan tudni vélték, hogy egy Meridiana nevű démon a segítője, míg mások szerint Szent Péter trónját kockán nyerte magától az ördögtől. Pedig Gerbert d’Aurillac nem volt más, mint korának legműveltebb embere.
Egységes Európa
Tehetségét felismerve Nagy Ottó Német-Római császár felkérte fia, a későbbi II Ottó nevelőjévé, majd Reims és Ravenna érseke lett. Az újabb trónörökösnek, III. Ottó is az ő kezei alatt nevelkedett, kapcsolatuk pedig baráti maradt Ottó 983-as trónra lépése után is. Sőt, Szilveszter nagyban köszönhette a császár akaratának, hogy 999-ben pápává választották. Ottó Rómát tette meg székhelyéül, és együtt dolgoztak egy egységes és egyetemes új Római Birodalom megteremtéséről. Olyan keresztény államról, amely Bizánccal is szoros egységet alkot.
Ennek jegyében küldött koronán Istvánnak, alapított püspökséget Lengyelországban, és vette fel a kapcsolatot I. Vlagyimirral, az első keresztény orosz uralkodóval. Az egyházfelemelését is szívügyének tartotta, sokat tett az egyházi hivatalok adásvétele ellen, szándékában állt a cölibátus bevezetése. Utóbbi azért volt égető kérdés az egyház tekintélye szempontjából, mert a főpapok gyakran botrányos életet éltek, szeretőket, ágyasokat tartottak palotáikban.
II. Szilveszter pápa (Wikipedia)
Az itáliai patríciusok sem a francia pápát, sem a német császárt nem nézték jó szemmel Rómában, 1002-ben mindkettejüknek menekülnie kellett. Ravennából indítottak támadást a város ellen, az ostrom során a császár halálos sebet kapott. Szilveszter 1003-ban visszatérhetett székhelyére, de még ebben az évben, május 12-én elhunyt.
