A Roszkozmosz Progress M27-M nevű, személyzet nélküli, teherszállító űrhajója április 28-án, kedden startolt a kazahsztáni Bajkonurból. A Szojuz hordozórakéták azonban nem tudták a kijelölt keringési pályára állítani a teherűrhajót, a leválás után pedig a teherűrhajó dokkoláshoz használt öt antennájából legalább kettő nem nyílt ki, aztán a földi irányítás elveszítette a rádiókapcsolatot a Progressel. Az űrjármű a Föld körül keringve, közel 27 ezer km/h sebességgel zuhan a föld felé, miközben öt másodpercenként pördül egyet a saját tengelye körül. Várhatóan egy-másfél hét múlva éri el az atmoszférát, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan hol és mikor. A hiba 2.59 milliárd rubel (több mint 13.6 milliárd forint) kárt okozott. A Roszkozmosz szakértői május végére ígérik az eset teljes kivizsgálását.
Számos nyugtalanító kérdés merül fel a Roszkozmosz, orosz űrügynökség meghiúsult küldetésével kapcsolatban: okozhat-e további problémákat az elszabadult űrjármű, zuhanhatnak-e darabjai lakott területre, összeütközhetnek-e műholdakkal, esetleg repülőgépekkel, és sokakban az is felmerül, hogy az ellátmányhíján mi lesz a Nemzetközi Űrállomás személyzetével? Összeszedtük a válaszokat.
Semmi sem kizárható, de kicsik az esélyek
„Ha minden a terv szerint történik, a Progress akkor is megsemmisül. Ez egy egyszer használatos űrhajótípus, amit úgy terveztek, és olyan anyagokból építettek meg, hogy biztonságosan égjen el a légkörben” – mondta el a Hír24 kérdésére Dr. Csuragi-Horváth László, egyetemi docens, a BME Űrkutató Csoport vezetője.
A különbség tehát az, hogy teherszállító hajó, a földi irányítás kontrollja nélkül, egyelőre ismeretlen helyen, és időben lép be majd a légkörbe, a több mint kéttonnányi rakománnyal a fedélzetén. Innentől minden a valószínűség-számításon múlik, de Csurgai-Horváth László szerint nincs sok ok az aggodalomra.
A Progress fellövése Bajkonurban (Fotó: Europress)
Normális esetben az ilyen űrhajók egy biztonságos pályán lépnek be a légkörbe, így az atmoszférát esetlegesen átvészelő darabok a Csendes óceánba zuhannak. Az irányíthatatlan Progressel koránt sem biztos, hogy így történik, de a Föld felületének kétharmadát víz borítja, és a szárazföldnek is mindössze három százaléka sűrűn lakott, városi övezet.
„Bár kizárni semmit sem lehet, az űrkutatás történetében még nem fordult elő olyan baleset, amit a világűrből visszaérkező tárgy okozott volna. Kiszámíthatatlan, hogy erre pontosan mekkora az esély, de biztos, hogy elenyészően kicsi” – mondja Csurgai-Horváth László.
„Ahogyan az sem valószínű, hogy a Progress bárminek nekiütközne: nincs azért odafent akkora zsúfoltság. A nagyobb, fontosabb műholdak pályája egyébként módosítható, hiszen vannak hajtóműveik, de eléggé korlátozott az üzemanyag készletük, ezért csak nagyon indokolt esetben tesznek ilyesmit” – teszi hozzá az Űrkutatási Csoport vezetője.
A zuhanó űrhajó pályáját élőben követheti, ha IDE kattint
Készlethiány
A Progress több, mint 2,7 tonnányi ellátmánnyal van megpakolva: többek között üzemanyag, étel, és víz van a rakterében, valamit a tudományos kísérletekhez szükséges műszerek, és a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok néhány személyes holmija. A hatfős személyzetnek a legnagyobb problémát valószínűleg utóbbi elveszítése fogja okozni, egyáltalán nem fenyegeti őket, sem a fulladás sem a lassú éh-, vagy szomjhalál veszélye.
Űrhajós ételek (kép: NASA)
Mivel ellátmányt szállítani a Nemzetközi Űrállomásra eléggé költséges, amit lehet, újrahasznosítanak így az oxigén és a víz nagy részét is. A legnagyobb problémát az élelem jelenti, de a jelenlegi készlet is kitart még legalább négy hónapig, vagyis jóval tovább, mint az amerikai magán-űrvállalat, a SpaceX júniusra tervezett küldetése. A következő Progress fellövését augusztusra tervezték, de elképzelhető, hogy a történtek miatt előrehozzák majd az időpontot.
Legutóbb 2004-ben volt probléma a Nemzetközi űrállomás ellátásával, a Columbia űrsikló tragédiája után. A baleset miatt a NASA felfüggesztette űrsikló programját, az űrállomás személyzetének így egy idő után diétába kellett kezdenie: a szokásos, napi 3000 kalória helyett egy ideig csak 2700-at vehettek magukhoz. Mire végre megérkezett az utánpótlás már csak néhány hétre elegendő élelmük maradt, így ha az a szállítmány sem ért volna célba, el kellett volna rendelni a Nemzetközi Űrállomás evakuációját.
