Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egyes embereknek, vállalkozásoknak, országoknak vagy régióknak mekkora földterületre és mennyi vízre van szüksége önmaga fenntartásához, a megtermelt hulladék elnyeletéséhez. Szántó, legelő, erdő, halászati területek és az épített környezet által elfoglalt területet számolják úgynevezett globális földhektárban.
Másfél Föld kellene
Ez a “mértékegység” a Föld átlagos termelékenységét jelenti egy hektárra lebontva. Bolygónkon ma 12,6 milliárd hektár biológiailag produktív föld- és tengerfelület van, amin 7,1 milliárd ember osztozik.
Magyarul egy emberre 1,7 hektár jut. Ez pedig jelenlegi életszínvonalunk hosszú távú fenntartására kevés. Ötven évvel ezelőtt az emberiség még csak a Föld biokapacitásának 74 százalékát használta ki, ám 2007-re ez az arány több mint 150 százalékra nőtt.
Fejenként 2,7 hektárra lenne szükségünk, ami jóval több, mint ami elérhető. Mit jelent ez? Olyan ütemben használjuk az erőforrásokat, amivel a természet regenerálódó képessége már nem képes lépést tartani. Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,5 Földre lenne szükségünk. Ehhez kapcsolódik az ökológiai túlfogyasztás napja.
A magyarok is “túlfogyasztanak”
Tavaly augusztus 19-én fogyasztottunk annyit, amit a természet saját megújulóképessége alapján egy év alatt újból előállítani, azaz ettől kezdve már a következő évi erőforrásait fogyasztottuk. A maradék négy és fél hónapban szó szerint a jövőnket éltük fel.
És ez így megy évről-évre, sőt a népesség növekedésével és az egyre magasabb igényekkel gyorsan romlik. Ha mindenki úgy élne, mint a Katar lakói, 4,8 Földre lenne szükségünk, az amerikai színvonalhoz 3,9, de a magyar szinthez sem lenne elég egyetlen bolygó. Maradjunk még a számoknál: egy katari ökológiai lábnyoma 12,6 globális hektár, egy amerikaié 7,99, egy magyaré pedig 3,7 hektár.
Pusztítás, kihalás
Emlékszünk? A fenntartható igény 1,7 hektár. A világátlagot a szegény országok húzzák le, de globális szinten a helyzet így is tarthatatlan. Ha kíváncsi rá, mekkora az ön személyes ökolábnyoma, kattintson ide és számolja ki! A legsúlyosabb problémát a káros anyagok okozzák: az ökológiai lábnyom felét a szén-dioxid gyorsan növekvő kibocsátása adja. Csökkentésével nemcsak fenntarthatóbb lenne a földi élet, de komoly eredményeket érhetnénk el a klímaváltozás megfékezésében is. Mi vagyunk a felelősök, mi tehetünk ellene.
Bár már lehet, késő: felmérések szerint a következő száz évben eltűnik a Földről az emlősök 25 százaléka olyan „jelképes” állatokkal az élen, mint az elefánt, az orrszarvú, a főemlősök, a medvék vagy a nagymacskák. Az emberi tevékenység a madarak 13 százalékát sodorta végveszélybe, a hüllők 22 százalékát pusztítjuk ki, míg a kétéltűek 41 százalékát tüntetjük el.
A Föld napja április 22-én természeti környezetünk megóvására hívja fel a figyelmet. Magyarországon 1990-ben vezették be, az ENSZ 2009-ben ezt a napot „Földanya Nemzetközi Napjává” nyilvánította.
