Tudomány

A magyar példát akarták követni az írek

Az ír függetlenség harcosai számára az osztrák-magyar kiegyezés tűnt járható útnak. Ők is forradalommal indítottak 1916-ban, és ők is elbuktak.

Írország helyzete Nagy-Britanniában régóta megoldatlan probléma volt. Az ír republikánus pártot alapító Arthur Griffith 1904-ben megjelent pamfletjében az osztrák–magyar kiegyezést tekintette az írek által is kívánt célnak.

A “Nyugat Magyarországa”

Méltatta 1848-at, de szembeállítva Kossuth és Deák megközelítését azzal érvelt, hogy a „Nyugat Magyarországa”, azaz Írország számára is a passzív ellenállás hozhatja meg az eredményt. Az események azonban 1914 őszére már részben túl is léptek a dualizmus elképzelésén – derül ki a Politikatörténeti Intézet korabeli sajtóhíreket feldolgozó weboldaláról.

Sir Roger Casement ír diplomata Németországban fegyvereket próbált szerezni, és az ír hadifoglyok soraiból önkénteseket toborozni. A Sinn Féin pedig fegyveres felkelésre készült – otthon. Amikor pedig ez kiderült, itthon a Pesti Napló című lap kifejezetten sokat cikkezett a témáról, hiszen “ami az ellenségemnek rossz, az nekem jó”. A németek azonban keveset ígértek, ráadásul az ír foglyok sem lelkesedtek túlzottan az ötletért.

Ezt felmérve Casement kétségbe esett és kalandregénybe illő kísérletet tett arra, hogy megállítsa az ír felkelést. Egy német tengeralattjáró fedélzetén Írországba utazott, és három nappal a húsvéti felkelés kitörése előtt partot is ért, de szinte azonnal letartóztatták. A felkelés kitört, elbukott, Casementet pedig árulásért halálra ítélték. Hiába mozdult meg az érdekében a brit elit, a kivégzést nem kerülhette el.

Dublin a felkelés után (Wikipedia)

Gyors bukás

A kisember háborúja

A Politikatörténeti Intézet weboldalt indított elsővh.hu címen, ahol történészek magyarázatával dolgozzák fel az I. világháború frontjainak és hátországnak eseményeit, mindennapjait korabeli sajtóhírek alapján. A Hír24-en is sorozatot kezdtünk a témáról Takács Róbert történész segítségével

A később húsvéti felkelésnek elnevezett akció közvetlen oka az volt, hogy a brit parlament a háborúra hivatkozva elhalasztotta az ír önkormányzatiságot lehetővé tévő, 1914-ben elfogadott Home Rule törvényt. Az Ír Önkéntes Erők (IVF) 1916-ban vélte úgy, hogy Anglia erejét épp annyira leköti a háború, hogy akcióba léphetnek. Április 4-én megtámadták és elfoglalták a védelem nélkül hagyott Dublint, stratégiai pontjait 24-ére el is foglalták. A britek lassan reagáltak, az írek kihasználták helyzeti előnyüket.

A hónap végére azonban már közel 20 ezer királyi katona állt szemben 1600 ír katolikussal, így a felkelők kénytelenek voltak beleegyezni a feltétel nélküli megadásba. A vezetőket kivégezték, a magyar sajtó pedig propagandisztikus céllal kapaszkodott bele a kis nép szabadságharcosainak tragédiájába.

A sors iróniája, hogy a „Nyugat Magyarországa” és a dualista Magyarország végül ugyanúgy az első világháború miatt vált független nemzetállammá, de lényegesen más körülmények között…

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik