A lelet egyedülálló, mert bár tevecsontok szerte Európában előkerültek a római időkig visszamenőleg, Közép-Európában még nem találtak egészében és ilyen jó állapotban fennmaradt tevecsontvázat, írja az MTI.
Az állatot valószínűleg a Bécset 1683-ban ostromló oszmán sereg vitte magával osztrák területre. A csontok kevés deformálódást mutatnak, ezért inkább hátas-, mint málhásállatként használták – számol be a 2006-os felfedezésről a Plos One tudományos szaklap friss számában Alfred Galik, a bécsi állatorvosi egyetem kutatója.
Korabeli feljegyzések és régészeti leletek tanúsága szerint a törökök nemcsak Bécset, hanem az attól nyugatra, ugyancsak a Duna partján fekvő Tulln városát is ostromolták – emlékeztet a kutató, aki szerint a sivatag hajója egy csereügylet révén kerülhetett a törököktől a helyi lakossághoz, és a szakszerűtlen bánásmód miatt pusztulhatott el.
Galik szerint a korabeli osztrákok vélhetően nem tudtak mit kezdeni az egzotikus állattal, nem tudták, hogy mivel etessék, sőt azt sem, hogy a húsa fogyasztható-e, ezért azt elpusztulása után, más hulladékkal együtt felhasználatlanul elásták egy romba dőlt épület pincéjében 332 évvel ezelőtt.
A hadjáratokon használt hátas-, illetve málhásállatok húsát elhullásuk esetén rendszerint elfogyasztották, ezért a legtöbb helyen Európában csak egy-egy csontdarab maradt fenn a tevéktől. Alfred Galik szerint a hibrid állatok igénytelenebbek, ugyanakkor kitartóbbak és nagyobbak voltak szüleik fajánál, ezért hadviselésre különösen alkalmasak voltak.
Az osztrák kutatók vizsgálatai szerint a Duna partján talált teve hím állat volt, hétéves lehetett és valószínűleg herélt volt. A ritka leletet a nagyközönség valószínűleg nem láthatja, további vizsgálatok után a csontok egy raktárba kerülnek – írta a dpa.
