Tudósok elemzik a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön elhelyezett Philae leszállóegység által küldött adatokat. A mosógép méretű robot mintát vett az égitest légköréből és olyan szerves vegyületet talált, mely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza. A szakértők most arra keresik a választ, hogy ezek a vegyületek egyszerűbbek-e, mint a metán vagy a metanol, vagy összetettebbek, mint a fehérjék alkotórészei, az aminosavak. A Philae az üstökös kemény felszínéből is vett mintát, de ez még elemzésre vár.
Az üstökösök a Naprendszer legősibb, 4,5 milliárd éves anyagaiból is tartalmaznak valamennyit, korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy poros légkörükben szerves anyagok lehetnek. Ennek kutatása segít azt megérteni, hogy vajon az üstökösök hozták-e a Földre azokat a szerves molekulákat, melyek az élet keletkezéséhez kellettek. A Philae leszállóegységet szállító Rosetta űrszonda az üstököstől 200 kilométerre már augusztusban gyűjtött adatokat, az akkori mérések víz, szén-monoxid és szén-dioxid jelenlétét is feltárták.
A Philae egyébként landolásakor nem tudta kilőni rögzítőszigonyait, többször visszapattant és végül egy olyan árnyékos helyre került, ahol nem érték napsugarak, így alig 57 óra után elfogyott az energiája. Utoljára azonban még sikerült úgy változtatni helyzetén, hogy napelemeit több fény érje, így el tudta küldeni a begyűjtött adatokat, majd hibernálták. Az üstökös most a Nap felé tart, így megvan az esély arra, hogy több fény érje a leszállóegységet. Ha ez nem is sikerül, a küldetésből remélt adatok 80 százaléka így is meglesz – áll az MTI beszámolójában.
