Az aktuális időjárást olyan nagy számú és folyamatosan változó tényező határozza meg, hogy a meteorológusok csak három napra tudnak magas beválási eséllyel bíró előrejelzést adni. Vannak hét és tíznapos prognózisok is, ám ezek pontossága az idő előrehaladtával egyre csökken. Ha valaki most azt mondaná, hogy december 24-én hó fog szállingózni, vagy havas lesz a táj, az sokkal inkább vágyai kifejezése lenne, mintsem tudomány.
Ezen áll vagy bukik
Berceli Balázs, meteorológus, az Időkép.hu munkatársa sem bocsátkozik felelőtlen jóslatokba, inkább azt ajánlja, nézzük meg az elmúlt évek statisztikáit. Ezek pedig azt mutatják, hogy a december elején mért viszonylagos hideget a hónap közepén melegedés váltja fel. Tavaly például egész tavaszias volt az idő karácsony táján, a déli országrészben 15 fokot is mértek.
Nem árulunk el nagy titkot , ha azt mondjuk, fehér karácsonyhoz két tényezőnek kell egyszerre fennállnia: hideg és csapadék. Előbbit azért lehet árnyalni. Fagypont alatti hőmérséklet szükséges a körülbelül 1500 méteres vagy a feletti magasságban, ahol a csapadék képződik, és nulla fok alatt kell lennie a talajig vezető légrétegeknek is. A földfelszín esetében már tehetünk némi engedményt.
Ha ugyanis ott enyhe pluszt mérünk, attól még a hó megmaradhat, ez a hóember építése szempontjából ideális “tapadó” hó, ami csikorog a lábunk alatt. Amennyiben a talajon is fagypont alatti a hőmérséklet, az úgynevezett porhóval találkozunk, amit a szél könnyen felkap, megkeserítve a közlekedést például. Ami a csapadékot illeti, Magyarországon egyébként is szárazak a telek, az előzőben pedig még az átlagnál is kevesebb hullott – magyarázza a meteorológus.
Fotó: Europress
“Szomorú” tendenciák
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján elérhetőek az elmúlt tíz év időjárási adatai napi bontásban. Ebből az derül ki, hogy karácsony napján mindössze egyetlen egyszer volt országos méretű havazás. A többi évben vagy csapadék nem volt, vagy mínusz. Vagy egyik sem… Persze ez nem jelenti azt, hogy korábbi csapadék miatt ne lehetett volna havas a táj.
Ami még a fehér karácson ellen szól, az hazánk melegedő klímája. Tavaly például csak a március és a szeptember volt hűvösebb a megszokottnál, az összes többi melegebb, december például 0,8 fokkal. Az átlagosnál jelentősen melegebb hónapok az elmúlt 113 év viszonylatában is kiemelkedőek voltak: öt szerepel a 20 legmelegebb hónap között, az éves, országos átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal haladta meg az 1971-2000-es normált – olvasható a met.hu-n.
Berceli Balázs szerint azonban a kedvezőtlen statisztikák miatt még nem kell lemondanunk az idei fehér karácsonyról. Minden a 24-ét megelőző napokban fog eldőlni. Ha a felső légköri helyzet úgy alakul, hogy észak felől érkezik Magyarország fölé hideg levegő, ami ráadásul megfelelő mennyiségű nedvességet is hordoz, nagy esélye van havazásnak. Ha viszont a Földközi tenger felől déli, meleg légréteg áramlik fölénk, akár a tavalyihoz hasonló komoly pluszokat is mérhetünk.
Fotó: Thinkstock
