Tudomány

A növények is tanítgatják “gyerekeiket”

kaktusz (Mammillaria hernandezii, kaktusz)
kaktusz (Mammillaria hernandezii, kaktusz)

Tudatosságot persze túlzás lenne feltételezni, de sok növény igenis képes felkészíteni csemetéjét az adott környezet kihívásaira.

A jó szülő két legfontosabb ismérve, hogy minden körülmények között védelmezi utódját, és a tőle telhető módon mindenre megtanítja, amire a túléléshez szüksége van. Joggal gondolhatjuk, minél fejlettebb egy élőlény, annál inkább igyekszik megfelelni fenti elvárásoknak. Így tesznek a madarak, az emlősök, ám a legtöbb ízelt lábú, hüllő, puhatestű vagy kétéltű a tojások vagy peték lerakása után egyet sem gondol többé “gyerekeire”. Ők a nagy számokban bízva a szerencsére bízzák a túlélést.

E logika mentén mit várhatunk a növényektől? Jóval többet, mint sok állattól, legalábbis ami Mammillaria hernandeziit illeti. Természetesen ez a kis kaktusz sem rendelkezik idegrendszerrel, így emberi fogalmaink szerint nem is teheti tudatosan mindazt, amit tesz. Mexikó száraz vidékén él, ahol ritka kincs a víz, az élőlényeknek a végletekig alkalmazkodniuk kellett.

Fotók: Flickrl.com

A kaktusz magjai egy részét például szárában őrizgeti, méghozzá több okból. Egyrészt így óvja őket az olyan földön portyázó rabló népségtől, mint a hangyák. Másrészt időlegesen védve vannak a szárazságtól is. Mint várható volt, az “anya testében” ápolgatott magok jóval nagyobb százalékban csíráztak ki mint azok, amelyeket a növény érésük után azonnal szétszórt. Ebben persze nagy szerepe van annak is, hogy előbbi esetben az utódok kibocsátását a víz váltja ki.

Ennél viszont több történik. A szárban tartózkodó magok védett környezetben tapasztalják meg, ha úgy tetszik megtanulják a környezeti körülmények szélsőséges változásait a bőséges vízellátottságtól a teljes kiszáradásig. Eközben pedig olyan fehérjéket termelnek, amelyek erősebbé teszik őket a csírázás során. Mi más lenne ez, mint az életre való felkészítés?

Ha nem is ilyen formában, de a “szülői gondoskodás” több más növénynél is tetten érhető. Ilyen például, amikor az öreg növény és a fiatal közös gyökérzeten osztozik. Ez a kapcsolta mindaddig tart, amíg a palánta elég erőssé válik, hogy saját, kifejlődött gyökerein keresztül hozzájusson a megfelelő mennyiségű táplálékhoz. Mint amikor valaki első önálló lépéseit megkönnyítendő lakást vesz a gyermekének.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik