Ezzel India betört a Mars-kutató országok és ügynökségek nem túl népes, három tagot számláló elitklubjába, és egyben az első olyan országgá vált, amelynek első próbálkozásra sikerült végrehajtania egy marsi űrmissziót.
Önfeledt ünneplés
A bangalori repülésirányító központ kutatói – Narendra Modi indiai miniszterelnök társaságában – önfeledt ünneplésbe kezdtek szerda reggel, amikor kiderült, hogy a MOM (Mars Orbiter Mission) szonda a vörös bolygó körüli pályára állt. A repülésirányító központban tökéletesnek nevezték a műveletet.
Ünneplenek az Indiai Űrkutatási Szervezet mérnökei és kutatói
Fotó: MTI/EPA
Az indiai űrkutatókat dicséri az űrszonda olcsósága is: a saját technológiával készült űreszköz összerakására mindössze 74 millió dollárt költöttek, szemben például a két napja Mars-körüli pályára állított amerikai Maven űrszondával, amely nagyobb ugyan, de majdnem tízszer ennyibe, 670 millió dollárba került.
Mi lett a vízzel?
Az űrszonda a vörös bolygó körül fog keringeni hat hónapon át. Az öt napelemmel ellátott MOM műszerei adatokat fognak gyűjteni, amelyek révén többet tudhatunk meg a marsi időjárási viszonyokról, s talán arról is, hogy mi lett a jelentős mennyiségű vízzel, amely egykoron, több milliárd évvel ezelőtt feltehetően létezett a bolygón. A Marsnak korábban sűrűbb volt a légköre, amely alkalmas volt arra, hogy víz legyen a felszínén. Egy jelentős éghajlati változás következtében azonban légköre nagy része a világűrbe szökött.
A Marsot jelenleg a NASA két marsjárója és három orbitális pályán keringő műholdja, valamint az Európai Űrhivatal szputnyikja kutatja. Ehhez a flottához csatlakozott a MOM.
Az eddigi marsi űrmissziók több mint a fele – 41-ből 23 – kudarcot vallott. Tizenöt évvel ezelőtt Japán is próbálkozott, de sikertelenül. Az Egyesült Államok először 1964-ben, a néhai Szovjetunió 1971-ben, az Európai Űrkutatási Ügynökség pedig 11 évvel ezelőtt hajtott végre sikeres marsi űrmissziót.
