Erre holland tudósok jöttek rá még az 1990-es évek elején, mikor Limburger sajtot helyeztek egy szélcsatornába. A nőstény szúnyogok egyszerűen képtelenek voltak ellenállni. A belga trappista szerzetesek által feltalált Limburger sajtról azt kell tudni, hogy a büdös sajtok hazai királyához, a pálpusztaihoz hasonlóan egy Brevibacterium linens nevű baktériumot használnak az érleléséhez.
Ez az a baktérium, amitől lábszagú lesz a sajt – és épp ez a baktérium az, amitől lábszagú lesz a láb is, mivel ezek egyébként az emberi bőrön is fellelhetőek.
Tekintettel arra, hogy az ember (kellő higiénia mellett) nem éri el egy pálpusztai szagának töménységét, a tudósok azóta is sikerrel alkalmazzák a Limburger alapú szúnyogcsapdákat, főleg malária sújtotta területeken. A módszert otthon is ki lehet próbálni – feltéve, hogy bírjuk a koncentrált lábszagot.
