Régi korok bölcseinek vagy valóban birtokukban volt egy azóta elveszett régi tudás, vagy nagyon ráéreztek valamire. A görög mitológiában például Apollón a ragyogó Nap istene, aki egyaránt képes gyógyítani és betegségeket hozni a világra. A XXI. század orvosai is épp így látják: a Nap a gyógyítás, az egészség egyik forrása éppúgy, mint a halálé. Egészen pontosan a csillagunkból érkező ultraviola (UV) sugárzásról van szó – ütötte fel a témát Páldy Anna főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese az ózon világnapja alkalmából rendezett konferencián.
Szélsőségesen élünk
A tudomány hullámhossz alapján szorította három kategóriába a sugarakat. Az UVA hozzájárul a bőr öregedéséhez, a ráncok kialakulásához, daganatokat okoz, és gyakorlatilag akadálytalanul jut a Föld felszínére. Az UVB-t okolhatjuk leginkább a bőrrákért, felelős a leégésért, ám segíti a bőrt a D-vitamin képzésében, és jelentős részét bolygónk felső légköre elnyeli. UVC sugárzás pusztítóan hat a földi életre, ám szerencsénkre a magaslégköri ózon kiszűri, nem engedi a közelünkbe.
Nyaranta még a csapból is a Nap káros hatásairól szóló figyelmeztetések folynak, ám közben elég kevés szó esik az UV-sugárzás jótékony, sőt nélkülözhetetlen szerepéről. Manapság az emberek otthonról kilépve autóba szállnak, munkahelyről is azzal mennek haza, gyakorlatilag nem töltenek időt a napon. A nyári szabadság alatt viszont rákapcsolnak: hirtelen az egész napjukat sütkérezéssel töltik. A két szélsőséggel valójában kizárják magukat a napfény előnyeiből, miközben fokozzák a nem kívánt hatásokat.
Kis mennyiségben maga az élet
A bőrrákos esetek megugrása mellett ma már a nők után az idősebb férfiak körében is egyre gyakoribb a csontritkulás, és a ma élő emberiség összesen 3,3 milliárd életévet veszít azzal, hogy nem éri elég UV-sugárzás. A kulcsszó pedig a D-vitamin, amelyet szervezetünk a bőrt érő sugárzás hatására képes előállítani. Magyarul, ha az embert nem éri elegendő napfény, könnyen hiányt szenvedhet D-vitaminból, és viselheti ennek akár végzetes következményeit.
Fotó: Thinkstock
A már említett csontritkuláson, -lágyuláson túl számtalan ijesztő folyomána van, ha az emberi test nem rendelkezik megfelelő mennyiséggel e vitaminból. Depresszió, skizofrén betegek tüneteinek súlyosbodása, autoimmun betegségek, a legkülönbözőbb tüdőbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, izomgyengeség, és a rák több fajtája – sorolja Páldy Anna. Hozzátesszük: így már nem is olyan sok az a 3300 millió életév…
A D-vitamin szintetizálásán túl az UV-sugaraknak további előnyei is vannak. Hatásukra a bőrben melanin termelődik, azaz “lebarnulunk”, amivel saját szervezetünk alkot “napvédő” réteget maga köré, kiszűrve a további káros sugárzás egy részét. Vérnyomáscsökkentő és antibakteriális hatásuk is van, sőt a legújabb kutatások szerint jótékonyan viseltetnek a sclerozis multiplexes betegekre nézve.
Lassan járj…
A “túl sok” persze halálos is lehet. A Napból érkező UV-sugárzás felelős a bőrrákos megbetegedések döntő többségéért, és az esetek felében az ajakrákot is ez váltja ki. A szemben szürkehályogot idézhet elő, a vége vakság is lehet. A túlzott sugárzás gyengíti az immunrendszert, napallergiát okozhat, és persze egy “szimpla bőrégés” sem kellemes. Sőt, legrosszabb esetben utóhatásai révén visszakanyarodhatunk a bőrrákhoz.
Az ultraviola sugárzás tehát egyfajta se veled, se nélküled helyzet idéz elő, amire nem lehet egyedül üdvözítő tanácsot adni. Páldy Anna szerint a kulcs itt is a mértékletesség, az arany középút. Nyáron 11 és 16 óra között ajánlott kerülni a közvetlen napfényt, előtte és utána viszont ajánlott kicsit fürdőzni a sugarakban. Nem kell kifejezetten a napon aszalódni: napi 15-20 perc lenge öltözetben a szabadban, és az arc, a kéz, a karok révén máris megvan a szükséges mennyiség D-vitaminból.
