A sztratoszférában elhelyezkedő ózonréteg azoktól a káros sugárzásoktól véd bennünket, melyek bőrrákot, vagy a haszonnövények károsodását is okozhatják. Az 1970-es években felfedezték, hogy a légkörbe kerülő egyes mesterséges vegyi anyagok a sztratoszférában elhelyezkedő ózonmolekulákat is pusztítják. Svédország volt az első, amely betiltotta azoknak az aeroszol spray-knek a használatát, amelyek az ózonréteget károsító vegyi anyagokat bocsátottak ki. 1987-ben a CFC-gázokat nemzetközi egyezményben tiltották be.
Egy ENSZ-kutatócsoport szerint a káros gázok betiltása eredményre vezetett – 35 év után először mérték az ózonréteg növekedését. „Ez a tudomány, a diplomácia és az együttműködés győzelme” – mondta Mario Molina kémikus, aki 1995-ben társaival Nobel-díjat is kapott, amiért két évtizeddel előbb előrejelezték az ózonréteg fogyatkozását.
Az ENSZ szerint az ózonréteget károsító anyagok betiltásának köszönhetően 2030-ig kétmillióval kevesebben fognak bőrráktól szenvedni. Az ózonréteg azonban még messze van a tökéletestől – a légkörben még mindig jelen vannak az ózonlyukat eredményező káros gázok és hat százalékkal vékonyabb az ózonréteg az 1980-as állapothoz képest.
Ennek ellenére a javulásnak pozitív üzenete van az ENSZ klímaügyi konferenciájának számára is, melyet ebben a hónapban szerveznek meg. Mario Molina az AP hírügynökségnek azt mondta: nem hitte, hogy meg fogja érni azt a napot, amikor az ózonréteg javulásnak indul.
A következő összefogásért kiáltó problémát a globális felmelegedés jelenti.
