Úri mulatságnak indult, gyilkosság lett a vége egy nyári kirándulásnak a Homonna mellett fekvő Szirtallján. “A hölgyek rögtönzött tűz körül forgolódtak, a mikor váratlanul feltűnt három felpálinkázott helmeczkei tót paraszt s a tűz mellé furakodott. Az egyik uriember felszólította őket, hogy távozzanak, a mire feleselés volt a válasz – idézi az 1900-as év bulvárhírét a Huszadikszázad.hu.
Ekkor Ruby Pál, a fiatal homonnai aljárásbíró “szép szóval akarta őket eltávolítani s tartalékos főhadnagy lévén, az egyik tótot, a kin katonasapka volt, elvezényelte. A parasztok erre hátrálni kezdtek már az erdő felé, tótul egyre feleselve. És most történt meg aztán, hogy az, a ki katonaviseltségére hivatkozott, az albírót, a ki még egyre kérlelte őket, zsebkésével halántékon szurta. Barátai odasiettek hozzá, de már csak karjaikba foghatták a roskadozót.” Hába voltak a társaságban orvosok, “az atlétatermetű ifju” másnap elhunyt.
A kemencébe menekült
Alábbi történet elég hihetetlennek tűnik. “Sári pestmegyei községben Pravda János jómódu parasztgazdát felesége folyton gyötörte s hiába kérlelte az asszonyt nagy leánya és két fia, a családfőnek sohase volt nyugodalma. Pár nap előtt is nagy pörpatvar volt s az asszony kenyérsütés közben erősen szidta szapulta az urát. Pravda János annyira elbusulta magát, hogy mikor az asszony kiment a konyhából, bebujt a kenyér mellé a kemenczébe s ott sült meg nagy szomorúságában. Mire az asszony bejött, már teljesen összeégett és megsült a szerencsétlen.”
Nem kevésbé extrém a gyenge lelkű fiú esete sem. “Kiss Márton, jómódu bihartordai gazdaember fia, most került a katonasor alá. A hatalmas termetű, vállas legény remegve ment a bizottság elé, mikor pedig az orvos alkalmasnak találta:„Jézusom, tauglich vagyok!” kiáltással holtan esett össze. Az erős testű, de gyenge lelkű legény ijedtében szívszélhűdést kapott.”
Elvétett díszlövés
Nagyon szűkszavú beszámolót találunk két fatális balesetről. Az egyik a temesvárral szomszédos Paracz községben történt, ahol Szakosán Mária 20 éves leány férjhez ment. “A templomból jövet, román paraszt szokás szerint lövésekkel fogadták a mátkapárt és Jorgován Illés vőfély oly szerencséntlenül lőtt, hogy a golyó a fiatal ara hátgerinczébe hatolt és a leány holtan rogyott össze.”
A másik helyszíne Budapest, ahol “Kirner Mátyás hatvanhétéves magánzó Kőbányán levő szőlőjében fát nyesegetett. Eközben a puskája, a mely a vállán volt, megakadt a galyak közt s olyan szerencsétlenül sült el, hogy Kirnert állán találta és fejét egészen szétroncsolta. Az aggastyán nyomban meghalt”.
Az utolsó történet Budapest főváros tanácsának határozatáról szól, amely visszavágás volt Bécs Magyarellenességére. A császári fővárosból ugyanis átirat érkezett, a címzés szerint Ofen-Pesth városába. A tanács erre elrendelte, hogy a segédhivatal “ezentul az Ofen-Pesth czimmel érkező küldeményeket fölbontatlanul utasítsa vissza. “A kereskedelemügyi miniszterhez pedig fölterjesztést intéz, hogy mivel a nemzetközi postaforgalomban Magyarország fővárosának neve Budapest, utasítsa a postai közeget, hogy más czímmel ellátott küldeményeket, mint nem kézbesítendőket, küldjék vissza.”
