A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése, a légköri szén-dioxid koncentrációjának növekedése tény. Mint ahogy az is, hogy az emberi tevékenység elképesztő mennyiségű, a folyamatot generáló üvegházhatású gázt juttat a levegőbe. Főleg a szén-dioxidról van szó, amely szétterülve a légkörben ismételten a felszín felé irányítja az onnan már visszavert napsugarak nagy részét. Ez az üvegházhatás.
Ha a tűzhányó egyet böffent…
A globális felmelegedés hatása annak mértékén múlik, a legpusztítóbb hatásai pedig többek között nagy területek elsivatagosodása, a tenger szintjének emelkedése, gyakori időjárási szélsőségek kialakulása, hosszan tartó aszályok és pusztító árvizek lehetnek. Az ember szerepe mindebben máig vita tárgya. Vannak, akik szerint nem rajtunk múlik, míg mások úgy vélik, akkor is visszafordíthatatlan folyamatok indulnának be, ha most megszüntetnénk az üvegházgázok kibocsátását.
Évmilliókban és milliárdokban gondolkodó tudósok szerint a klíma mindig is változott, amelynek elsősorban természetes okai vannak. Sokan emlékeztetnek vulkánkitörésekre, amelyek során elképesztő mennyiségű “káros” gáz szabadul fel egy szempillantás alatt. Másként fogalmazva: ha egy vulkán böffent egyet, amögött elbújhat az emberiség évszázados teljesítménye.
A vulkán “helyrehozza”?
Harangi Szabolcs, tanszékvezető egyetemi tanár nem vitatja, hogy a szén-dioxid koncentrációja jelentősen megemelkedett az emberi tevékenység hatására. Az azonban egy érdekes adat, hogy a globális átlagos hőmérsékletemelkedés nem olyan trendet követ, amit az előrejelzések sejtettek, sőt, úgy tűnik, hogy 1998 óta viszonylag stagnál a hőmérsékletváltozás – mondta a National Georgaphicnak az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
Ez pedig azt jelenti, hogy a feltételezett szoros összefüggés a felmelegedés és a kibocsátott gáz között messze nem ilyen egyszerű. A folyamatban sokkal több anyag vesz részt, ráadásul beleszólnak az emberi tevékenységből adódó tételek, illetve olyan természetes folyamatok, mint a vulkánkitörések. A közelmúltban jelent meg egy tanulmány, miszerint a vulkánkitörések hűtik a Földet. A kitörések alkalmával ugyanis nagy mennyiségű kén-dioxid kibocsátása figyelhető meg, ami a sztratoszférába jutva, az ott lévő vízzel reakcióba lépve kénsav aeroszolokat hoz létre. Ezek pedig a napsugarak jelentős részét képesek visszaverni.
Az elmúlt évtizedek kisebb-nagyobb vulkánkitörései elég gázt bocsáthattak a levegőbe ahhoz, hogy az már jelentősen befolyásolja a globális folyamatokat, magyarul kompenzálhatják a hőmérséklet növekedését.
