A Forbes egyik elemzése szerint 1900-tól számolva több halálos áldozata volt a légszennyezésnek, mint az összes háborús konfliktusnak, beleértve a világháborúkat is. Az első világháború durván 15 millió ember életét követelte, a második már közel 80 millió halottal járt, a légszennyezettség 260 millió áldozatot szedett az elmúlt száz esztendőben.
Kültéri légszennyezettség a Földön – forrás: nasa.gov.com
A Copenhagen Consensus Center kutatóintézet által kiadott elemzés szerint a környezeti problémák közül a beltéri légszennyezettség hatása a leginkább szembetűnő, messze megelőzve például az éghajlatváltozás által okozott halálesetek számát. A beltéri légszennyezettség kialakulásáért a fejlődő országokban a főzés felel, mivel nyílt láng használata során légszennyező anyagok keletkeznek. A fejlett országokban a szigetelt nyílászárók és a rossz szellőztetés, a tisztítószerek, illetve a különböző lakásdekorációk okozhatnak gondot.
Hasonló nagyságrendű probléma a kültéri légszennyezettség, éves szinten 3,5 millióra becsülik a szakemberek a halálozások számát. A felelősök között említhetjük a fa- és széntüzelésű gyárakat, az esőerdők eltüntetését és az autók károsanyag-kibocsátását. Magyarországon a kültéri porszennyezettség miatt évente 16 ezer ember veszti életét idő előtt.
Itthon a téli hónapok a legveszélyesebbek – forrás: idokep.hu
A legnevesebb közgazdászok becslése szerint a tavalyi évben a légszennyezettség következtében hat százalékkal csökkent a világgazdaság teljesítménye, ami több, mint a 2008-as nagy gazdasági válság hatása.
Az első Nagy Szmog
Jó hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén sűrű, fekete korom és pára takarta el a Napot London felett. A “Great Smog” öt napon keresztül bénította meg a várost, az 1665-ös tűzvész és pestis óta a legsúlyosabb környezeti katasztrófát okozva. Több ezren vesztették életüket néhány nap alatt, a tömegközlekedés teljesen összeomlott, a metropolisz megbénult, szinte lakhatatlanná vált.
Fókuszban a beltéri légszennyezettség
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése szerint 2012-ben összesen hétmillió ember vesztette el életét idő előtt a levegő szennyezettsége miatt. A szakemberek számításai alapján 4,3 millió ember haláláért felelős a beltéri szennyezettség, míg 3,7 millióan a kültéri szmog miatt vesztették életüket. Mivel a hatásokban találunk átfedéseket, a két szám nem adható össze, így jön ki a WHO által közölt hétmillió haláleset.
Nincs megfelelő szellőzés, így nehéz lesz feltornázni az átlagéletkort – forrás: tripadvisor.com
Tűzhelyek és porszívók
A beltéri légszennyezettség első számú felelőse az otthon történő, nyílt tüzes főzés. A világon még mindig közel hárommilliárd ember otthonában használnak nyílt tüzet az ételkészítéshez, a keletkező füst főként a gyermekeket és nőket veszélyezteti, akik a legtöbbet tartózkodnak a tűzhely közelében.
Jól érzékelhető a probléma súlya, ha Dr. Kirk Smith amerikai professzor összehasonlítását vesszük alapul. A Berkeley Egyetem előadója szerint a nyílt lángon történő, benti főzés hatása olyan, mintha óránként 400 szál cigarettát füstölnének el mellettünk. Ugyan a benti szmog a fejlődő országokban szedi szép számmal az áldozatokat, a WHO becslése szerint Európában is évente 120 ezer idő előtti halál következik be a beltéri légszennyezettség miatt. A fejlett országoknál jóval összetettebb problémák állnak a háttérben, melynek egy része mérsékelhető a tudatos anyagválasztással, a rendszeres szellőztetéssel és porszívózással.
Tetszett a cikk? Olvassa el ezeket is:
