Nemrégiben jelent meg egy ellentmondásos tanulmány a Utahi Egyetem kutatóinak tollából, amelyik amellett érvel, hogy az előemberek koponyája azért fejlődött akkori alakjára, hogy a lehető legkevesebb kárt szenvedjék el az arcra mért ütések következtében. A Biological Review-ban megjelent elmélet megcáfolhatja azt a régóta elfogadottnak gondolt feltevést, mely szerint az előemberek markáns állkapcsának az volt a szerepe, hogy megkönnyítették a nyers, kemény ételek rágását – írja a Science Ago Go.
A dolgozat két szerzője, David Carrier és Michael H. Morgan elmondta, hogy a bizonyítékaik alapján az Australopithecusok egyik evolúciós előrelépése az volt, hogy jobban tudtak harcolni. Megváltozott a tenyerük és az ujjaik aránya, így ökölbe tudták szorítani a kezüket, és hatékonyabb ütéseket tudtak mérni ellenfelükre. „Ha tényleg azért változott meg őseink keze, hogy jobban tudjon ütni, akkor logikus következtetés, hogy az elsődleges célpont, az arc is ennek megfelelően fejlődött” – mondja Carrier, a tanulmány első szerzője.
A konklúzió megállapításánál, magyarázza, abból indultak ki, hogy a modern emberek ökölharcában általában a fej az elsődleges célpont. A két kutató észrevett egy érdekes összefüggést: az állkapocs-csontok, melyek a leginkább sérülékenyek egy verekedésben, egybeestek azokkal, melyek az előember fejlődése során a leginkább megerősödtek. Érdekes továbbá, hogy ezek azok a csontok, melyek a legnagyobb eltérést mutatják a férfi és női fejen – mind az australopithecusok, mind pedig a homo sapiens sapiensek esetében.
A fosszíliák alapján az is világossá vált, hogy ezek az arcvonások pontosan akkor kezdtek őseinken kifejlődni, mikor a kezük arányai is megváltoztak, erős ütésekre téve őket alkalmassá. Ezek az egybeesések arra engednek következtetni, hogy az előemberek markáns állkapcsa azért fejlődhetett ki, hogy védje az arcot a sérülésektől.
A tanulmány nagyban épít a páros korábbi munkáira is, melyek amellett érvelnek, hogy az erőszak sokkal nagyobb szerepet játszott az emberi törzsfejlődésben, mint amennyire azt szeretjük elismerni. Carrier szerint a kutatásuk, amellett, hogy alternatív magyarázatot kínál az emberi arc evolúciójára, abban a régi vitában is képes állást foglalni, mely már Rousseau óta zajlik az emberi faj eleve erőszakos természetét illetően.
