Tudomány

Ősi rejtély megoldva: így mozgatták a piramisok köveit

Ignácz Péter
Ignácz Péter

újságíró. 2014. 05. 06. 13:47

Annyit már az elején elárulhatunk, hogy a földönkívülieknek ehhez semmi köze nincsen, mégis sokkal érdekesebb.

Korábban a témában:

Sokan – lsd: Ősi Idegenek – valamiért úgy gondolják, hogy az ősi civilizációkat olyan primitív, tudatlan emberek lakták, akiknek a rendelkezésükre álló technológia mellett lehetetlen volt olyan monumentális építmények megalkotása, mint a hatalmas kövekből álló egyiptomi piramisok. Mert az eszükbe sem jut, hogy olyan rendkívül egyszerű műszaki tudás birtokában voltak, amelyeket az emberiség az eltelt évezredek során elfeledett, és amelyekkel olyan munkákat tudtak végrehajtani egyszerű eszközökkel és megoldásokkal, amelyeket manapság csak a csúcstechnológiás műszaki vívmányokkal vagyunk képesek megcsinálni.

Mint például 2,5 tonnás kövek szállítása, amelyekből az egyiptomi piramisok állnak. Mert az nem lehet, hogy emberek egy sima faszánra rakva húzták át azokat a sivatagon a kőfejtőből az építkezési területre, ahhoz komoly erőgépek kellenek. Kivéve, hogy mégsem, ahogy azt az amszterdami egyetem fizikusai egy nemrég nyilvánosságra hozott tanulmányban bebizonyították. A megoldás rendkívül egyszerű – vagy egyszerűen rendkívüli.

Szobormozgatás (egyiptom, falfestmény, )

A kutatók a fent látható, az időszámítás előtt 1900 környékén készült ősi egyiptomi falfestményből indultak ki, amelyen azt ábrázolták, hogyan szállítottak egy hatalmas szobrot. Azon látni a szánt, amelyet 172 ember húz kötéllel, és amelynek elején egy figura vizet önt a szán elé a sivatagi homokra. Erről egyiptológusok sokáig azt gondolták, hogy valamilyen „tisztító szertartás” lehet, de az amszterdami egyetem fizikusai úgy vélték, hogy nagyon is fontos része lehetett a piramiskövek szállításának. Kísérletekbe kezdtek és kutatásuk eredményei igazolták is, hogy feltevésük helyes volt.

Mint kiderítették, száraz sivatagi homokon tényleg szinte teljesen lehetetlen hatékonyan szállítani a hatalmas köveket a képen is látható szánnal. Túl nagy a súrlódás, és a szán előtt egy idő után feltorlódik a homok, akadályt képezve, amelyet folyamatosan el kell hordani a továbbjutáshoz. Ugyanakkor, ha a homok be van nedvesítve, minden megváltozik. A homok nem torlódik fel a szán előtt, és a megfelelően benedvesített homokon sokkal könnyebben csúszik a szán: a tanulmány szerint 50 százalékkal kevesebb erő kell annak elhúzásához. Azaz emberi erővel is „könnyedén” lehetett szállítani azokat a hatalmas köveket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.