Húsvét előtt pár nappal a tudomány megerősítette azt a sejtést, hogy az 1911-ben megtalált márványkoporsóban Asztrik első kalocsai érsek földi maradványai vannak – mondta Bábel Balázs kalocsai érsek, aki beiktatásakor Asztrik kilencvenedik utódaként nevezte meg magát.
Kérdőjel került a táblára
Az érsek emlékeztetett arra, hogy a feltehetően Asztrik érsek sírleletét őrző szarkofágot Foerk Ernő 1910-ben és 1911-ben végzett ásatásakor találta meg a Szent István-kori székesegyház szentélyének a közelében, a főhajó tengelye mellett 3,6 méter mélyen, a mai főszékesegyház szentélye alatt.
A márványkoporsót ezután az akkor létesített kripta oldalfalában helyezték el, a rajta lévő tábla szerint Győr nembeli Saul érsek maradványait tartalmazta – mondta Bábel Balázs, hozzátéve, hogy egy kérdőjel is látható a táblán, jelölve a korabeli régészek bizonytalanságát.
Az érsek beszámolt arról, hogy a Nagyboldogasszony Székesegyház felújítása 2009-ben kezdődött, majd a torony, a tető és a belső restaurálások után döntő elhatározásra jutottak. Felmerült a gondolat, hogy itt a nagy lehetőség, mielőtt kicserélnénk a padlózatot, végeztessünk el egy alapos régészeti munkát, amit a múlt században ugyan elkezdtek, de nem fejeztek be – fűzte hozzá.
Ő hozta a koronát
A régészek sírmelléklet kelyhének származási koráról alkotott véleménye alapján igazolható a feltevés, hogy ez pedig, nagy valószínűséggel, Asztrik érseknek a sírja, az ő csontmaradványait, relikviáit rejtette a vörösmárvány szarkofág – hangsúlyozta az érsek.
Asztrik a „pogányok” közé jött az országba, abból a kultúrából, ahol már régóta kereszténység volt, de a clunyi reformmal azt is meg kellett újítani. Az érsek leszögezte, hogy szép példa, erős ideál Asztriknak a személye, aki elkötelezetten keresztény volt, és magyarrá lett azáltal, hogy a magyar államiságnak a kiépítésében, legfőbb szimbólumának, a koronának az elhozatalában komoly szerepe volt.
