Vízlábnyomunk jelzi, mennyi vizet fogyasztunk közvetlenül (láthatóan) és mennyit közvetve (láthatatlanul) a termékek, szolgáltatások, élelmünk előteremtéséhez. Napi vízigényünk csupán 4 százaléka „látható” fogyasztás, azaz ivás, főzés, mosás, mosakodás – áll a Föld Napja Alapítvány közleményében.
Vízfogyasztásunk 90 százaléka ételeinkben rejtőzik „láthatatlanul”, átlag 3000 liter naponta. Ez a “láthatatlan” (más néven virtuális) vízfogyasztás jelentősen növeli vízlábnyomunkat, különösen ha sok húst, sajtot, felvágottat eszünk.
Egy kilogramm hús előállítása átlag százszor több vizet igényel, mint egy kilogramm haszonnövény termesztése. Például egy kg marhahús 15 000 liter vizet emészt fel a takarmánytermesztést is beleértve, mire asztalunkra kerül.
Hihetetlen, de egy nagy adag steak 107 fürdőkádnyi vizet rejt, egy kiló csirkehús 31, egy kiló burgonya meg csak kettőt. 2-t. Meglehetősen sok tekintve, hogy egy fürdőkádnyi víz körülbelül 140 litert jelent.
