A csimpánzok még az ismeretlen emberek ásítását is átveszik, viszont az idegen csimpánzok vagy a barna páviánok nem késztetik őket erre – derült ki a brit tudományos akadémia Proceedings-B című folyóiratában megjelent tanulmányból. A kutatók feltételezik, az empátia feltétele az idegen fajjal kapcsolatos korábbi kedvező tapasztalat.
Empátiát mutat az ásítás ragadóssága
A ragadós ásítás a tudósok számára olyan eszköz, mellyel az emberek vagy állatok empátiájának mértékét tesztelhetik. Az Emory Egyetem viselkedéskutatói, Frans de Waal és Matthew Campbell már néhány évvel ezelőtt kimutatták, hogy a csimpánzok közt ragadós az ásítás, de csak azonos csoportba tartozó állatok esetén. A tudósok most azt szerették volna kideríteni, más fajok egyedei mennyire váltanak ki együtt érző viselkedést a csimpánzokból.
Az atlantai Yerkes Nemzeti Park Főemlőskutató Központjának 19 csimpánza vett részt a kísérletben. Filmet mutattak nekik, melyen emberek és barna páviánok ásítottak. Egyes embereket a csimpánzok már legalább egy éve ismertek, másokat akkor láttak először.
A barna páviánok nem számítanak
A filmen szereplő páviánok Németországban, a Rajnai Állatparkban éltek. A csimpánzoknak sem velük, sem a faj más képviselőivel nem találkoztak soha.
Kiderült, hogy a csimpánzok mind az ismerős, mind az ismeretlen emberekkel együtt ásítanak. A barna páviánok ásítására ellenben egyáltalán nem reagáltak. A kutatók szerint az együttérzéshez nem szükséges, hogy a csimpánzok minden egyedet ismerjenek, azonban olyan fajhoz kell tartozniuk, mellyel kapcsolatban szereztek már kedvező tapasztalatokat.
Ennek fényében korábbi kutatásuk is új értelmet kap: akkor a kísérletben résztvevő csimpánzok intenzív figyelemmel követték a filmen fajuk ismeretlen egyedeit, de nem ásítottak együtt velük. A természetben az idegen csimpánzok ellenségként tekintenek egymásra, ez az érzés pedig ellentétben áll az empátiával.
A barna páviánokban nem ellenséget láttak a csimpánzok, egyszerűen nem volt semmiféle jelentőségük a számukra – vélik a kutatók. A tanulmány megállapította, hogy a más fajok iránti empátia nem az ember kizárólagos tulajdonsága.
