A lelet korát tízezer évesre becsülik, az állat az amerikai mamutok (Mammuthus columbi), a mai elefántok régen kihalt rokonai közé tartozik. Az agyar akár két méternél is hosszabb lehet, pontos mérete akkor derül ki, ha a múzeum szakemberei teljesen kiemelik a talajból.
A gigászi testű emlősök Eurázsia és Észak-Amerika síkságait népesíttették be a pleisztocén földtörténeti korban, mégis ritka, hogy agyar vagy más mamutcsont előbukkanjon a földből, a munkagépek ugyanis szétroncsolják azokat, mielőtt észrevenné bárki is, hogy ott voltak – magyarázta Jack Horner, a Montanai Egyetem paleontológusa.
A pleisztocén kori emberi leletek gyakoribbak Washington államban, mint az állatiak: a mamut agyarának vagy egyéb csontjainak fennmaradása a körülményeken, a felszín alatti vízrétegeken, a talaj savasságán, a lelet elhelyezkedésének mélységén múlik – hangsúlyozta Horner.
A fogak és agyarak gyakran jobban konzerválódnak, mint más csontok, a kutatók a biológia szikláinak tartják őket – tette hozzá.
A kedden előkerült lelet sorsa pár napig bizonytalan volt, az Egyesült Államok törvényei szerint a telek tulajdonosa dönti el, mi lesz az értékes csont sorsa. Az építkezés gazdája, az AMLI Residential csütörtökön úgy döntött, oktatási célokra a Washingtoni Egyetem Burke Természettudományi és Kulturális Múzeumának adományozza a mamutagyart.
A múzeum vezetője reméli, március 8-án, a dínók napján már a látogatók is megnézhetik a hatalmas csontot.
