Nagy meglepődéssel tapasztaltam, hogy már 2008-ban parázs viták alakultak ki a hagyományos feröeri bálnavadászat (grindadráp) kapcsán az internet világában. A heves ellenzőket mély apátiával csillapító skandináv népesség egyszerűen máshogy látja a dolgot, mint mi közép-Európában. Lehet, hogy nekik van igazuk?
|
Először földrajzilag és politikailag kell helyretennünk a dolgokat, ugyanis a Feröer szigetek hiába tartoznak dán fennhatóság alá, közel 1300 kilométerre, észak-nyugatra található a dán partvonaltól, 1948 óta (a hadügy és a külügy kivitelével) teljes autonómiát élvez: saját önkormányzata és rendelkezései vannak, továbbá az Európai Uniónak sem tagja. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, a dán kormánynak annyi joga van beleszólni a bálnavadászatba, mint mondjuk a grönlandi (mely szintén dán fennhatóság) fókavadászatba. |
 |
Most akkor bálna vagy delfin?
A képen látható állatokat magyarul gömbölyűfejű delfinnek hívja a szakirodalom és morfológiai szempontból valóban a delfinek családját gazdagítják. Más nyelvterületek ugyanakkor előszeretettel használják a pilótabálna (Grindwal/Pilot Whale) kifejezést. A névbonyodalom magyarázata az lehet, hogy ezek az állatok számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, ami inkább a bálnákra jellemző és nem a delfinekre.
Ezek a cetfélék 10-30 főből álló csoportokban élnek, a nyílt vízen előfordul, hogy akár száznál is többen összegyűlnek. Az állatok nagyon aktívak és sokszor csapkodják a víz felszínét a farkukkal vagy ki-ki emelkednek a vízből „kémkedni”. A hímek 10 éves koruk után, a nőstények 6 évesen érik el az ivarérettséget, az egész évben tartó párzási időszaknak köszönhetően egy-másfél év után egy borjú születik.
 |
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, azonban a Feröer szigetek kivételt élvez, a hivatalos indoklás szerint ez a hagyomány nem veszélyezteti a faj fennmaradását. Szerencsére a teljes populáció elég nagy és viszonylag stabil, a Föld vizeiben több mint 700.000 példány él még napjainkban is. (2008-as adat) A becslések szerint éves szinten 800-1000 példány esik áldozatul a feröeri ünnepek alatt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a populáció méretét évről-évre nagyságrendekkel csökkenti a norvég, orosz, japán szürkehalászat. |
Hogyan zajlik a vadászat a helyiek szerint?
“Amikor egy halászhajó megpillant egy pilótabálna falkát, azonnal riasztja az adott település lakóit, akik mindent hátrahagyva, késekkel, horgokkal, bunkókkal felfegyverkezve a parton gyülekeznek, izgatott „Grind! Grind!” (bálna) kiáltásokat hallatva. E közben a halászhajók a part közeli sekély vízbe terelik a bálnákat (nem ritkán száznál is többet), ahol a lakosok a vízbe sietnek, és megkezdik a kaotikus mészárlást, mely vörösre festi a tengeröblöt. Ez ritkán tart tovább 15 percnél: csupán ennyi időbe telik, míg a szerencsétlen állatokat agyon- vagy félholtra sebzik, és a partra rángatják. Egy helyi törvény szerint a bálnákat csak egy méternél sekélyebb vízben szabad megtámadni, így azoknak, amelyek nem feneklenek meg, elvileg esélyük van a menekülésre. Ezeket üldözni sem szabad.”
idézet a podolin.net cikkéből
A képeken látható vadásztradíció gyökerei legalább 1000 évre nyúlnak vissza: ekkor még a helyiek önellátásának legfontosabb forrása volt a bálna, még napjainkban is a lakosság húsfogyasztásának negyedét ez fedezi. Az itt lakók súlyos tévedésnek tartják, hogy valamiféle férfivá avatási szertartásról van szó, hiszen ez jórészt egyszerű vadászat, a zsákmányt pedig szokásjog alapján osszák szét: A legnagyobb bálnát a felfedező hajó legénysége kapja, a többi húsból a közösség minden lakója részesül. Az eseménynek egyébként erős közösség-összetartó ereje van, a mészárlás után közös éneklés, majd zenés-táncos mulatság következik.
A szigetlakók szenvedélyesen védelmezik a bálnavadászatot a kritikusokkal szemben, elsősorban két érvre támaszkodnak: a grindadráp-nak a helyi kultúrában meghatározó szerepe van, továbbá a bálnavadászat e formája nem ütközik az ide vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, miszerint “elismerik az őslakos népességek jogát a hagyományos vadászati formák alkalmazására”. A kérdés persze felmerül, hogy a feröeri vadászat mennyire tekinthető az őslakosok életben maradásához szükséges hagyománynak, vagy épp brutális eszközökkel történő állatkínzásnak.
A képeken látható vérfürdő értelemszerűen felkavaró, azonban azt nem szabad elfelejtenünk, rengeteg hasonló dolog felett könnyedén elsiklunk. Nem kell messzire tekinteni, itthon kacsát tömünk és disznót vágunk, ami más nemzetek szemében ugyancsak barbár, véres, állatkínzó tevékenységnek tűnhet. Ne keseredjünk el, a spanyolok bikákat ölnek vagy épp azokkal öletik meg magukat, az olaszok simán kóbormacskát darálnak a bolognai szószba, pedig mindketten az Európai Unió oszlopos tagjai. Gondoljuk csak végig, a modern csirke- és sertésfarmokon hogyan táplálják és mekkora területen “élnek” az állatok, számukra a valódi megváltást egyedül a vágóhídra vezető út jelenti. Különös kegyetlenségnek tűnhet a delfinvadászat, de ezek az állatok legalább szabadon születtek és éltek elpusztulásuk napjáig.
A képek, melyeket mindkét cikkben megtalálhattok, legalább 5 évvel ezelőtt készültek. Amikor a botrány először söpört végig az interneten, hamar kedvelt témája lett az akkor még szárnyait bontogató bloggereknek. Volt hatalmas felhördülés és miegymás. Miután ez a néhány kép végigjárta a világhálót, meglepő nyilatkozatot tett a feröeri egészségügyi hatóság, melyre mindenki megdöbbent: “Az egészségügyi hatóság a leghatározottabban ajánlja a lakosságnak, hogy teljesen hagyjon fel a pilótabálnák húsának fogyasztásával. A helyi kormány ezen ajánlás alapján pedig a grindardráp teljes betiltását fontolgatja.”
Ironikus tény, de a sziget vezetői és a hatóság nem megsajnálták a bálnákat, vagy épp feladni kívánták volna ősi tradíciójukat, egyszerűen nem maradt más választásuk. Több kutatás is igazolta, hogy a tengerek elszennyeződése miatt a bálnák húsa manapság annyi egészségre káros anyagot (elsősorban nehézfémeket és PCB-t) tartalmaz, hogy annak fogyasztása már kis mennyiségben is komoly rizikóforrás: Különösen a Parkinson kór, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés hozható összefüggésbe a bálnaevéssel.
Ezzel véget ért a baltás-bálnás-dános-delfines történet, így lehetett csak kerek igazán, a dánok férfivá válása a hagyományos, európai módon történik, megnyugodhatunk.
Nincs más hátra, döntsön Ön, vadászat ez vagy mészárlás, szavazzon belátása szerint!
Tetszett a cikk? Olvassa el ezeket is:
