Két hónappal azután, hogy a Vatikán elindította a XVI. Benedek volt katolikus egyházfő nevét viselő Twitter-oldalt, néhány lelkes hívőnek sikerült kiharcolnia, hogy a kezdetben hatnyelvű (olasz, spanyol, angol, francia, német és portugál) fiók a német nemzetiségű pápa által is beszélt latin nyelvvel bővüljön. Az oldal létrehozói eleinte mindössze 2-5 ezer követőt vártak, később azonban kirobbanó sikernek lehettek szemtanúi.
Nehéz fordítani az új pápát
A latin nyelvű üzenetek megfogalmazásáért az amerikai Daniel Gallagher atya a felelős, aki a vatikáni államtitkári hivatal tagja. Ő felelt az eddigi mintegy kétszázötven – kezdetben XVI. Benedek, majd a lemondása után utódja, Ferenc pápa által írt – bejegyzés lefordításáért.
Gallagher szerint bár a latin jól illik az új pápa közvetlen és mély üzeneteihez, meglehetősen nehéz lefordítani az általa használt informális és hétköznapi beszédet. “Megpróbálunk nem túlságosan eltávolodni Ciceró nyelvétől” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy szerinte a latin különösen alkalmas a mikroblog tömör, de precíz nyelvezetéhez.
Az újonnan keletkezett szavak és kifejezések helyettesítése időnként trükkös megoldásokat igényel. Az “Üdvözöljük Ferenc pápa hivatalos Twitter-oldalán” köszöntést például úgy fordították a szerkesztők, hogy “Tuus adventus in paginam Papae Francisci breviloquentis optatissimus est”. A Twitter helyett a “röviden szóló oldal” kifejezést használták.
Vicces az antik nyelv
Egy párizsi hölgy arról számolt be az AFP francia hírügynökség kérdésére, hogy rendkívül üdítőnek találja a mindennapi gazdagító gondolatokat. “Vicces az eltérés a modern eszköz és az antik nyelvezet között” – tette hozzá.
Gallagher atya szerint számos tényező hozzájárult a latin nyelvű csatorna sikeréhez, valamint ahhoz, hogy annak közönsége jóval szélesebb, mint amire számítottak. “A latin nemzetközi nyelv, nemzetek közötti kommunikációs csatorna, amely erényt és a kifejezésmód emelkedettségét közvetíti használóinak” – véli.
Latin nyelvlecke Monty Python-módra
A latin oldal követői között különösen sok a német nemzetiségű felhasználó, közel annyian vannak, mint ahányan a német nyelvű oldalt követik. Utánuk jönnek az angolok és az amerikaiak, vannak azonban követőik Kínából, Indiából, Afrikából és a világ minden tájáról.
Az olvasók távolról sem mind egyházi személyek, de még nem csak nem is mindegyikük vallásos. “Minden okunk megvan azt gondolni, hogy sokan közülük egyetemi hallgatók, középiskolai diákok vagy még fiatalabbak” – mondta az illetékes, majd hozzátette, hogy a bejegyezéseket akár házi feladatként is lehet használni. Gallagher elmondta, hogy értesülései szerint iskolai tanárok is használják az egyházfő Twitter-üzeneteit, ugyanis szerinte azok minél nehezebbek, annál nagyobb izgalmat okoz a megfejtésük.
Nyelvi műhellyé vált az oldal
Az oldalt számos ügyvéd, újságíró és egyetemi oktató is követi, olyanok, akik fiatal korukban tanultak latinul és így, Ferenc pápa üzeneteinek lefordításán keresztül eleveníthetik fel a nyelvet.
Néhányan annyira lelkesek, hogy még válaszolnak is az egyházfő bejegyzéseire és elküldik a saját verziójukat, azt ahogyan ők fogalmazták volna meg az üzeneteket.
A latin nyelvet sokan még mindig a társadalmi elithez és a misztériumhoz társítják, és ez is nagyban hozzájárul a sikerhez. “Ez ellentmondásosnak tűnik, bizonyos emberek azonban éppen azért követik a pápa fiókját, mert ezzel csatlakozhatnak a beavatottak csoportjához. Elégedettséggel tölti el őket, hogy egy szokatlan, önálló kódrendszerrel rendelkező közösséghez tartoznak. Ha le tudod fordítani, akkor tagja vagy a klubnak” – mondta Gallagher.
“Ez nem teljesen újdonság. Rövidségük, tömörségük, őszinteségük, humoruk és becsületességük miatt Martialis (Kr.u. 40–104) epigrammáit is felfoghatjuk Twitter-üzenetekként” – tette hozzá.
